Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
1158. szám. 285 2. §. A szállítási igazolványban lakóhelyének és lakásának kitételével meg kell nevezni azt. aki az árút tovaküldi (feladó) ós a címzettet, akinek részére a szállítás történik; továbbá meg kelL jelölni az árú nemét, súlyát, a^feladási ós a rendeltetési állomást, valamint az időt, amelyen belül a szállításnak történnie kell, végül a szállítási igazolvány kiállításának helyét, évét, hónapját és napját. Az igazolványt az azt kiállító hatósági személy aláírásával és hivatalos pecsétjével látja el. A vasúton vagy hajón való szállítás céljára szolgáló szállítási igazolványt a jelen rendelethez csatolt minta szerint kell kiállítani. Ezt a mintát kell használni megfelelő változtatásokkal gépkocsin való szállítás esetében is. A szállítási igazolvány csak az evégből rendszeresített hivatalos űrlapon állítható ki ós azt a kiállított igazolványokról vezetett hivatalos jegyzék folyószámával el kell látni. Ha a szállítás fuvarlevéllel történik, a szállítási igazolványt a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árút felvevő állomásnál annak jeléül, hogy szállításra már használtatott, a feladó állomás keletbélyegzőjével le kell bélyegezni. A szállítási igazolványokat saját küldeményeire nézve az Országos Gazdasági Bizottság maga állítja ki, egyéb küldeményekre nézve pedig a földmivelésügyi minister utasítása szerint az az elsőfokú közigazgatási hatóság, amelynek területén a feladó állomás van. Elsőfokú hatóságok: kis- ós nagyközségekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettesük, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács által megbízott tisztviselő, Budapest székesfővárosban a kerületi elüljáró vagy helyettese, Fiume városában ós kerületében a tanács által megbízott tisztviselő. Horvát-Sziavonországokban azt, hogy a szállítási igazolványt mely szervek állítják ki, a bán rendelettel szabályozza. Az igazolvány bélyeg- és illetékmentes; kiállításáért díj nem jár. 3. §• Vasúti vagy hajózási állomás által fuvarozás vagy tárolás végett 1915. évi március hó 29. napja előtt már átvett küldeményekről szállítási igazolványt bemutatni nem szükséges. 4. §. Aki az 1. §, ellenére ott említett életszüksógleti cikket közforgalmú vasúton igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy gépkocsin vagy hajón igazolvány nélkül szállít vagy szállíttat, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ élés az 1914: L. t -c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok zerint hivatott hatóságok járnak el. 5. §. t Ez a rendelet 1915. évi március hó 29. napján lép életbe. Hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos