Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1158. szám. 285 2. §. A szállítási igazolványban lakóhelyének és lakásának kitételével meg kell nevezni azt. aki az árút tovaküldi (feladó) ós a címzettet, akinek részére a szállítás történik; továbbá meg kelL jelölni az árú nemét, súlyát, a^feladási ós a rendeltetési állomást, valamint az időt, amelyen belül a szállításnak történnie kell, végül a szállítási igazolvány kiállításának helyét, évét, hó­napját és napját. Az igazolványt az azt kiállító hatósági személy aláírásával és hivatalos pecsétjével látja el. A vasúton vagy hajón való szállítás céljára szolgáló szállítási igazol­ványt a jelen rendelethez csatolt minta szerint kell kiállítani. Ezt a mintát kell használni megfelelő változtatásokkal gépkocsin való szállítás esetében is. A szállítási igazolvány csak az evégből rendszeresített hivatalos űrlapon állítható ki ós azt a kiállított igazolványokról vezetett hivatalos jegyzék folyószámával el kell látni. Ha a szállítás fuvarlevéllel történik, a szállítási igazolványt a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árút felvevő állomásnál annak jeléül, hogy szállításra már használtatott, a feladó állomás keletbélyegzőjével le kell bélyegezni. A szállítási igazolványokat saját küldeményeire nézve az Országos Gazdasági Bizottság maga állítja ki, egyéb küldeményekre nézve pedig a földmivelésügyi minister utasítása szerint az az elsőfokú közigazgatási ható­ság, amelynek területén a feladó állomás van. Elsőfokú hatóságok: kis- ós nagyközségekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban a rendőr­kapitány, illetőleg helyettesük, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács által megbízott tisztviselő, Budapest székesfővárosban a kerületi elüljáró vagy helyettese, Fiume városában ós kerületében a tanács által meg­bízott tisztviselő. Horvát-Sziavonországokban azt, hogy a szállítási igazolványt mely szervek állítják ki, a bán rendelettel szabályozza. Az igazolvány bélyeg- és illetékmentes; kiállításáért díj nem jár. 3. §• Vasúti vagy hajózási állomás által fuvarozás vagy tárolás végett 1915. évi március hó 29. napja előtt már átvett küldeményekről szállítási igazol­ványt bemutatni nem szükséges. 4. §. Aki az 1. §, ellenére ott említett életszüksógleti cikket közforgalmú vasúton igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy gépkocsin vagy hajón iga­zolvány nélkül szállít vagy szállíttat, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ élés az 1914: L. t -c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok zerint hivatott hatóságok járnak el. 5. §. t Ez a rendelet 1915. évi március hó 29. napján lép életbe. Hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos

Next

/
Thumbnails
Contents