Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

194 1158. szám. nem érintik; az ilyen kötelezettséget a fél a moratóriumra való tekintet nélkül köteles teljesíteni. Nem terjednek ki a 12.—15. §-ok szabályai az olyan kétoldalú szerző­désekre sem, amelyeknél a pénztartozás lejáratára való tekintet nélkül ki van véve a moratórium alól. A 12.—15, §-ok szabályai ingatlanok adásvételére azzal a módosítással terjednek ki, hogy elállásnak más megállapodás hiányában nincs helye, ha a vevő az ingatlannak birtokába lépett. Ha a vevő a vételárra nézve mora­tóriumot vesz igénybe, az eladó akár a tulajdonjognak a vevő javára tör­ténő bejegyzésével egyidejűleg, akár az után a vételárhátraléknak az ingat­lanon jelzálogjoggal való biztosítását erre irányuló szerződési kikötés nélkül is követelheti. IV. A bérleti viszonyra vonatkozó rendelkezések. 17. .§. Lakás vagy egyéb helyiség bérbeadója a moratóriumi rendelet fenn­állásának ideje alatt a részére a szerződésben, szabályrendeletben vagy más jogszabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nemfizetése esetére a bér­letet a szerződés felbontásával vagy rendkívüli felmondással megszüntethesse, heti vagy havi bérleteknél egyáltalában nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak moratórium alá nem eső bór nemfizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, ha a bérlő a íolyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hósap ötödik napjának elteltóig meg nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérleti időszak utolsó hónapjának tizedik napja után többé nem gyakorolható. Az előbbi bekezdés rendelkezései a moratórium alá nem eső bértarto­zásokat nem helyezik moratórium alá, tehát nem érintik egyebek közt a bérbeadónak azt a jogát sem, hogy ily bérkövetelését az egész bérösszeg erejéig érvényesíthesse. A bérbeadó a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhet. Az 1. bekezdés szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szol­gálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpónzben részesül és a fel­vett lakpénzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. 18."§. Főbérlet esetében a főbórbeadó a bér nemfizetése okából nem szüntet­heti meg a főbérlő vei kötött bérleti szerződóst, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszegnek hátralékos részét — rendelkezésére álló egyéb vagyon hiá­nyában — azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összeget az ő bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. A 17. §. 2. bekezdése erre az esetre is áll. Főbérlet e rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bórbeadja. 19. §. Ha a főbórbeadó a főbórleti szerződóst (18. §. 2. bekezdése) akár fel­mondással, akár anélkül megszünteti, a megszüntetés alapján nem követel­heti a főbérlő bérlőjétől a bérben bírt helyiség visszabocsátását, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amelynek alapján ezt — figyelemmel a 4. §.

Next

/
Thumbnails
Contents