Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

- 1158. szám. - 189 visszkereset fenntartása végett törvényben előirt óvás felvételére — a látra ós a lát után bizonyos időre fizetendő papirok kivételével — nincs szükség; a netalán mégis felvett óvás hatályos ugyan, de annak költségeit csak abban az esetben kell megtéríteni, ha a papírból kötelezettek valamelyike külföldön lakik; ha a kötelezett a bemutatás megtörténtót tagadja, a bizonyítás terhe őt illeti; a visszkeresetre jogosult hitelező a fizetendő részlet után számított váltódíjat abban az esetben is követelheti, ha a fizetés végett bemutatott papirt nem óvatoltatta; az előzők értesítésére nézve az 1876: XXVII. t.-c. 45.—47. §-ait abban az esetben is megfelelően kell alkalmazni, ha a birtokos a papirt fizetés hiánya miatt nem óvatoltatta; az utóbbi esetben az értesítést a bemutatás után tizenöt nap alatt kell teljesíteni; a 2. §. utolsó bekezdésének rendelkezései megfelelően ide is kiterjednek azzal a módosítással, hogy a lejárat napja helyébe az a nap lép, amelyen a tartozás rész-' léte a negyedik moratóriumi rendelet 4. §-ának 18. pontja vagy a jelen pont 1. bekezdése szerint fizetendő; a váltóbirtokos köteles a részfizetés tényét és hogy az mikor és kinek részéről ' történt, a váltóra feljegyezni; a váltókötelezett követelheti, hogy neki a részfizetésről a váltó másoltán mugtatvány adassék; a fketósi visszkeresetnek alávetett váltókötelezett ezenfelül az egész váltóösszeg tekintetében hitályo*an felvett óvás hiteles másolatának vazy az 1914. évi július hó 31. napja után. a részfizetés nemtelje^ítóséről f Ivett eredeti óvásDak kiadását is követelheti; ha óvás nem vétetett fel, a váltóbirtokos a váltómásolatot, melyen a részfizetést nyugtatja, a váltókötelezett kívánságára ód költségére hitelesíttetni köteles; az Osztrák-Magyar Banknak a váltómásolatra vezetett tanúsítása v.íltómásolat hitelesítését pótolja; mindezek a szabályok a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre ós a csekkre is megfelelően állanak; a, jelen pont rendelkezései rem terjednek ki azokra a kötelezettekre, akiknek állnndó üzleti telepe, üzeme vagy gazdasága, ilyennek hiánj^ában pedig laVóhelye (székhelye) kizárólag Bereg, Máramáros, Sáros,Szatmár, Szerem, Ugocsa, Un<? vagy Zemplén vármegye vagy Szatmár-Nómeti törvényhatósági joggal felruházott város vagy Zemun város területén van; 19. Skzzdl szemben, aki az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón a móratórium alól részben vagy egészen kivett tartozás okából vállalt váltói köteleze'ts^get, a váltóbirtokos, akinek javára az említett köztörvényi tartozás fennáll, a váltón alapuló követelést ugyanabban a mértékben érvényesítheti, _a*xely mértékben az említett köztörvényi tartozás a móratórium alól ki van véve; a 18. pont 3. ós 4. bekezdésében foglalt rendelkezések a móratórium alól-részben kivett váltók tekintetében itt is állanak; a jelen pont szabályai a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre és a csekkre megfelelően szintén kiterjednek - 5. §. A \. §. 1-^-3 pontjaiban nem említett kamatok, amennyiben 1914. évi július hó 31. napja után jártak vagy járnak le, vagy határozott lejárat hiányában 1914. évi augusztus hó 1. napjánál nem régibb időre esnek, szintén ki vannak véve az 1. §-ban engedett halasztás alól. Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő megállapodás sérelme nélkül — két hónaponként utólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. Ha az adós kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelező az összes hátralékos kamatok megfizetését is követelheti.