Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1140. Törvényjavaslat az 1901-1915. évi országgyülések tartama alatt a főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegzyékének törvénybe iktatásáról
16 1140. szám, keztóbeu a grófi családok közé iktattassanak, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a szóban levő család a bárói családok sorából töröltessék s hogy a törlés az örökös főrendi családokról vezetett családkönyvben az illető rovatba feljegyeztessék. Ami a törlés iránti intézkedést illeti, — bár köztudomású, hogy a báró Edelsheim-Gyulai családból a grófi rangra emelt Edelsheim-Gyulai Lipóton kívül több törvényes fiutód nem származott — mégis tekintettel arra, hogy esetleges harmadik személyek jogairól van szó, a törlés minden jogi forma mellőzésével egyoldalúlag keresztül nem vihető. Ennek hiteles megállapítására — minthogy az előlidézett törvénycikkek e részben nem tartalmaznak megfelelő rendelkezéseket — jogi szemp. írtból a törvényjavaslatban leírt hirdetményi eljárás mutatkozik legmegfelelőbbnek. Az 1886 : VIII. t.-c. 1. §-ának III. pontja alatt becikkelyezett báró Ambrózy családból származó Sédeni Ambrózy István, Lajos és Gyula s ezeknek törvényes fiutódai 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének Bad Ischlben 1913. évi augusztus hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával nyerték el a magyar grófi móltóságot a már birt örökös főrendiházi tagsági jog változatlan fenntartása mellett. A nevezetteknek a törvényben ós a főrendi családkönyvben a grófi családok közé való iktatása végett — a hercegi rangra emelt Festetics Tasziló családjánál már említett okokból — szintén e törvényjavaslat keretébe kellett megfelelő rendelkezést felvenni. III. Bárók. Báró Trauttenberg Frigyes s ennek törvényes fiutódai 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1902. évi október hó 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával nyerték el a magyar bárói móltóságot, a főrendiházi örökös tagság jogával pedig az 1904 : XIH. t. cikkben ruháztattak fel. Bécsben 1904. évi szeptember hó 6-án kelt az a legfelsőbb elhatározás, mellyel Forster Gyulának és törvényes utódainak a Pusztakéri előnévvel a magyar bárói méltóság egyszersmind neki és törvényes fiutódainak az örökös főrendiházi tagság joga is adományoztatott. Gödöllőn 1904. évi november hó 18-án kelt az a legfelsőbb elhatározás, mellyel Csávosi és Bobdai Csávossy Gyula valamint Elemér, József és Endre nevű, továbbá netán még születendő fiai s ezeknek törvényes utódai részére a magyar bárói móltóság, egyszersmind nevezettek és törvényes fiutódaik részére az örökös főrendiházi tagsági jog is adomány oztatott. Tisztelettel megjegyzem még, hogy a törvényjavaslatban a szóban levő családnál — a többi törvénybe iktatandó családokra vonatkozó szövegektől eltérőleg — a legfelsőbb elhatározásra való hivatkozással törtónt szövegezés azért vált szükségessé, mert a legfelsőbb elhatározásban foglalt »netán még születendő fiai« kifejezés alatt — amennyiben a legfelsőbb elhatározásra nem történnék hivatkozás — a rendes szövegezés mellett az volna értendő, illetőleg érthető, hogy csak azok a fiuk jönnek figyelembe, akik a törvény szentesítése után fognak még születni, holott a »még születendő« kifejezés a legfelsőbb elhatározás keltére vonatkozik, másrészt, mert id b. Csávossy .Gyula 1911-ben elhalván, ezidőszerint már nem lehetnek születendő fiai. Budapesten, 1905. évi április hó 5-én kelt az a legfelsőbb elhatározás, mellyel Kesselökeöi Maithényi Othmárnak és törvényes utódainak a magyar
