Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
166 1158. szám. a m. kir. igazságügyministernek 22.300/1914. I. M. E. számú rendelete, pénzkövetelések kivételes biztosításáról; a m. kir. ministeriumnak 8.795/1914. M. E. számú rendelete, a polgári peres és nem peres eljárásban megállapított egyes rendkívüli intézkedések kiterjesztéséről a Németbirodalom fegyveres erejére; a m. kir. ministeriumnak 9.146/1914. M. E. számú rendelete, a háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedések megállapításáról; a m. kir. igazságügyministernek 23.400/1914. I. M. E. s'ámú rendelete, a moratórium következtében a polgári peres ós nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában. V. Ami a külföldi államokkal való viszonyunkat illeti, ebben a tekintetben a következő rendelkezésekről kell beszámolnom.: A m. kir. ministerium a pénz- és értékpapír elvonásának tilalmáról a Britbirodalommal ós Franciaországgal szemben 8.286/1914. M. E. szám alatt kiadott rendeletének 1—9. §-aiban foglalt rendelkezéseket 9.051/1914. M. E. számú rendeletével némi módosítással Oroszországgal szemben is megfelelően kiterjesztette, viszont a m. kir. kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek a 8.286/1914. M. E. számú rendelet 5 §-ában nyert felhatalmazás alapján a most említett rendeletben, valamint az idézett 9.051/1914. M. E. számú kiterjesztő rendeletben megállapított fizq^ési tilalom alól 81.591/1914., 380/1915. ós 90.299/1914. K. M számú rendeleteikkel kivételeket engedélyeztek. Ugyancsak a m kir. kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek — az 1914 évi november hó 25-ón bemutatott előző jelentésemben közölt 7.808. 1914. M. E. számú rendeletben nyert felhatalmazás alapján — megtorlás képen ós az illető vállalat költségen felügyelő biztosokat rendeltek ki a magyar szent korona országainak területén működő több oly vállalat és fióktelep mellé, amelyeknek vezetése vagy felügyelete az ellenséges külföldről történik vagy amelyeknek hozadékukat egészen vagy részben az ellenséges külföldre kell kiszolgáltatniok. Abból a célból, hogy a külkereskedelmi forgalom a változott viszonyokhoz képest — a monarchia másik államával egyöntetűen — folytatólagosan szabályozást nyerjen, a m. kir. ministerium több cikk ki- ós átvitelének tilalmáról legújabban 551/1915. és 956/1915. M. E. számú rendeleteivel intézkedett, amelyek az 1914. évi november hó 25-én bemutatott előző jelentésemben már említett hasonló tárgyú rendeleteknek, valamint az azóta kibocsátott 8.757/1914. ós 40/1915. M. E. számú rendeleteknek helyébe léptek. Ide tartoznak még a m. kir. ministeriumnak a zsákok ki- és átvitelének szabályozásáról 361/1915. M. E. szám alatt és az arany és ezüst ki- és átvitelének tilalmáról 993/1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletei is. Itt említem meg, hogy a m. kir. ministerium a háború okozta rendkívüli gazdasági viszonyokra való tekintettel a termelés és 'közfogyasztás igényeinek megfelelőbb kielógíthetése érdekében az 1914 : XLVIII. törvénycikkben nyert felhatalmazás alapján 323/1915., 575/1915., 736/1915. és 955/1915. • M. E. számú rendeleteivel a vámtarifa egyes rendelkezéseit módosította. VI. Egyéb szempontokból még a következő rendeletek kibocsátása mutatkozott indokoltnak: a m. kir. ministeriumnak 8.796/1914. M. E. számú rendelete, a híradásra alkalmas fény- és egyéb jelzések eltiltása tárgyában; a m. kir. ministeriumnak > 285/1915. M. E. számú rendelete, az útlevélkötelezettség elrendeléséről;