Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1154. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1915. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
• 1154. szám. 139 a fizetés mellett a természetben való járandóságok egyenértékét is ; ezenkívül, ha a munkások fizetésének kiutalása nem szombaton, hanem más napon történik, ez utóbbi napnak a kérdőívbe való bejegyzése is szükséges. A kérdőív utolsó fejezetében a > munkások jólétére irányuló intézmények« adatainak kutatása körül a munkáslakások kérdőpontjainak táblázatos alakba foglalásával mód nyilik régebbi adatokon kívül minden egyes lakásra vonatkozólag külön tudakolni annak kiterjedését s az ottlakó munkáscsalád tagjainak számát is; az ingyenes fűtőés világitóanyagokra vonatkozó kérdőpontok egyszerüsittetnek, viszont a kérdőívnek ez a része bővül a munkásfürdőkre vonatkozó kérdésekkel; némi módosítás történik a munkások ingyenes orvosi gyógykezelését kutató kérdéseknél s egy új kérdőpont végül azt is tudakolni fogja, hogy a munkásoknak a gyárba való felvétele előzetes orvosi vizsgálathoz van-e kötve. Megjegyzem még, hogy az adatgyűjtés magánszemélyeknek közvetlen adatbevallásán alapszik. D) Gyáripari termelési statisztika és gyári törzskönyv, egyesitye a gyártelepek s a bánya- és" kohóüzemek munkáslétszámára és munkásszükségletére YOnatkozó Statisztikával. A bányák, kohók, gyárak és ipartelepek munkáslétszámára és munkásszükségletére vonatkozó statisztika, melynek módosított mintája az 1910. évi munkaterv mellékletei között szerepel, a nagyobb terjedelmű és fontosabb iparstatisztikai felvételek mellett az adatszolgáltatók túlságos megterhelése folytán állandóan nehézségekbe ütközik. Ozélszerűnek látszik tehát, ha az adatszolgáltatás megkönnyítése s az adatbevallás értékének emelése végett ez az adatgyűjtés — mellékkérdőív alakjában — a gyári termelési statisztikához és gyári törzskönyvi adatgyűjtéshez kaposoltatik. A gyári törzskönyvi adatgyűjtés, melynek czélja hazai iparunk állapotának tüzetes ós megbízható adatok alapján való megfigyelése, eddig hivatali elődömnek 1910. évi január hó 15-ón 2358. sz. a. kelt rendelete alapján hajtatott végre s a statisztikai hivatal munkatervébe nem vétetett fel. Az eddigi felvételek tapasztalatai s különösen a felvételnek a munkáslétszámra ós munkásszükségletre vonatkozó adatgyűjtéssel való egyesítése folytán azonban indokoltnak látom az egész kérdőívnek a munkatervben való bemutatását s így az 1897: XXXV. törvény czikk hatálya alá vonását. Az adatgyűjtéshez tartozó kérdőívek a mellékletek 13—22. lapjain találhatók. A gyári törzskönyvi kérdőív, mely a korábban használt mintától főleg lényegtelen stiláris módosításokban különbözik, egy új kérdéssel is bővült arra vonatkozólag, hogy a gyári termelés eladási összértékéből mennyi került kivitelre s mily országokba. Ehhez a főkérdőívhez csatlakozik az ipartelepek munkáslétszámára vonatkozó mellék kérdőív. Minthogy pedig a munkáslétszám-statisztikai kérdőív évente két ízben, június és deczember hó 1. napjára vonatkozólag tudakolt adatokat, a mellókkérdőív pedig jövőben csak minden év január havában lesz a gyári törzskönyvi kérdőívvel együtt az adatszolgáltatóknak kiküldhető, a mellókk erdői ven a korább használatos kérdőívvel szemben azt a változtatást tervezem, hogy a telep munkáslétszámának s az ipartelepen kivül saját lakásukon dolgozó munkások számának részletezését e mellékkórdőív az előző év június ós deczember 18*
