Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1154. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1915. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

ÍÍ54. szám. 137 Erié áz évre marad ezeken kívül még a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak nyugdíjbiztosítási statisztikájának végrehajtása is. A felsorolt statisztikai ágak közül — a melyeknek kiegészítéséül a statisztikai hivatal az ország közállapotairól nyújtandó kép teljessége érdekében ezentúl is fel fogja használni mindazt a statisztikai anyagot, a mely az egyes ministeriumokban vagy esetleg azok alárendelt hivatalaiban saját közigazgatási czéljaikra gyűjtetik egybe — az 1—12., 15—16., 19—22., 24-37. tételszámok alatt megnevezett statisztikai adatgyűjtések részint már a statisztikai hivatalnak a korábbi évekre vonatkozó munkaterveiben tüzetesen ismertetve voltak, részint oly természetűek, hogy a statisztikai hivatalra nézve nem képeznek önálló adatgyűjtéseket és ezen okból, részint pedig, mint a 23. szám alatt emiitett árúforgalmi statisztikai adatgyűjtés, nem esvén az 1897. évi XXXV. t.-cz. rendelkezéseinek hatálya alá, a munkatervben rendszeres ismertetésre nem szorulnak. Újítás, illetőleg változás terveztetik azonban az 1914. évi munkatervvel szemben a 13. sz. alatti kereskedelmi és iparkamarai, továbbá a 14. sz. alatti ipartestületi statisztikánál, újból munkatervbe kerül a 17. sz. alatti gyári üzemi ós munkás statisztika, mely 1910-ben szerepelt ott utoljára, a 18. sz. alatti gyáripari termelési statisztika és törzskönyv pedig, noha már 1910 óta végrehajtátik, most először kerül munkatervbe, egyesítve a gyártelepek s a bánya- ós kohóművek munkáslétszámára és munkásszükségletére vonatkozó statisztikával. A módosításokat ós újításokat a következőkben van szerencsém ismertetni: A) Kereskedelmi és iparkamarák statisztikája. Ez az adatgyűjtés 1905 óta változatlan alakban szerepel a munkatervben, a szerzett tapasztalatok azonban a kérdőívnek némi módosítását teszik szükségessé. A változtatások, melyek folytán azonban a kérdőívnek a munkatervben való újabb bemutatása nem szükséges, a következők : a) a bevételek és kiadások között új rovat nyittatott a múlt évi, illetőleg az ez évi pénztári maradvány feltüntetésére ; b) az ügyforgalom részletezésénél külön rovat vétetett fel az elintézetlen ügydarabok számára vonatkozólag s végül c) jövőben a kereskedelmi és iparkamarák által nyilvántartott adatok sorában három rovatnak (és pedig az % egyéb ós határozatlan megjelölésű ipari foglalkozások*, az »egyéb kereskedelmi ágak ós kereskedők közelebbi megnevezés nélkül« és a »más foglalkozások« rovatoknak) külön jegyzékben való részletes tagolása ós a foglalkozások közelebbi megnevezése is megkívántatik. B) Ipartestületek rendszeres (éri) statisztikája. Az ipartestületek rendszeres statisztikája, melyről utoljára 1904-ben történt a munkatervben említés, eredetileg az ipartestületek 1896. évi állapotára vonatkozó törzskönyv adatainak kiegészítésére szolgált. Újabb időben azonban az óvenkínt beszerzett adatoknak a törzskönyvbe való bejegyzése feleslegessé vált, mert az ötévenkínt (1901-ben, 1906-ban és 1911-ben) végrehajtott részletes ipartestületi Képv. iromány. 1910—1915. XLVI. kötet. 18