Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1153. Törvényjavaslat a borzsavölgyi gazdasági vasút engedélyezéséről szóló 1907. évi XLII.törvénycikk kiegészítése és módosítása tárgyában

132 1153. szám. » konkrét jogának érvényesítésétől bizonyos ellenszolgáltatás ellenében elálljon, mely ellenszolgáltatás mérve a konkrét helyzet kölcsönös mérlegelése alapján állapíttatott meg. Az a további engedmény, hogy a jövőben a gazdasági vasút a szállító felektől átrakási, illetőleg lerakási illetéket szedhet be, az államvasutak pénzügyi érdekeit önként értetőleg már egyáltalában nem érinti. Ez tisztán ós kizárólag a szállító közönségre tartozik. Ezen intézkedés elől azonban elzárkózni nem lehetett, mert egyrészt az mindenben megfelel a díjszabási határozmányoknak, a keskenyvágányú és szabványos nyomtávú más vasutak csatlakozási forgalmában is gyakorlatban van, másrészt pedig nem lehetett a társaságot megfosztani attól, hogy amidőn az önálló üzemnek összes kockázatát véglegesen magára veszi, megfizettesse magának azokat a szolgálatokat, melyeket a szállító közönségnek teljesít. Az, hogy a gazdasági vasútnak eredetileg 70 évben megállapított engedólytartama 90 évre emeltetnék fel, törvényes akadályba egyáltalában nem ütközik, miután a helyi érdekű vasutakról szóló 1880 : XXXI. törvénycikk 2. §-ában ki van mondva, hogy helyi érdekű vasutakra az engedély legfeljebb 90 évre adható s ez alapon eddigelé is a helyi érdekű. vasutakra mindenkor 90. évre adatik az engedély. A borzsavölgyi gazdasági vasút részvénytársaságnak az engedélytartam ilyetén meghosszabbítására irányuló kórelme móltányos alapon nem is volna megtagadható, miután a gazdasági vasút jövedelmezőségi kilátásai, különösen pedig az önálló üzletkezelés kockázata mellett a befektetési tőke kamatozására és törlesztésére a 70 évi engedély tartam, melyből már 6 óv különben is letelt, tényleg nem volna elégséges. A tisztelettel előadottak gondos és alapos mérlegelése után a m. kir. pénzügyminister úrral egyetértőleg arra a megállapodásra jutottunk, hogy ha már egyszer számolni kell azzal a kényszerhelyzettel, mely abból állott elő, hogy az engedélyezés alkalmával a borzsavölgyi gazdasági vasút részére az állam vasúti üzletkezelésbe vétel tekintetében az opció joga biztosíttatott, akkor a m. kir. állam vasutakra s ekként közvetve az államra nézve határozottan előnyösebb és összehasonlíthatatlanul kevesebb áldozatokkal jár, ha a fentebb ismertetett ujabb kedvezmények kilátásba helyezése mellett az a megoldás érvényesíttetik, melynek értelmében a borzsavölgyi gazdasági vasút az államvasuti üzletkezelósbe vételre vonatkozólag szerzett jogáról véglegesen lemondva, önálló üzemben marad. A vonatkozó törvényjavaslatot oly megjegyzéssel idezárva, hogy a borzsavölgyi gazdasági vasút részvénytársaság közgyűlési határozattal a létrejött megállapodásokat a maguk részében magára nézve már kötelezoleg elfogadta, bátor vagyok a t. Képviselőházat felkérni, hogy a törvényjavaslatot tárgyalás alá venni, elfogadni és azt hasonló célból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. Budapest, 1915. április hó 19-én. Harkányi János b. s, Jc., ', kereskedelemügyi m. kir. minister.