Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.

Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1109. szám. 47 így más személy javára átutalt összeg felett ez a személy a halasztás ideje alatt csak a közte és a betevő között létrejött ós az intézettel vagy céggel köbölt megállapodás korlátain belül és csak annyiban rendelkezhetik, amenj^nyiben arról a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett volna; a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig nem rendelkezhetik. A betevő a saját folyószámlájára vagy betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szintén csak ugyanabban a mértékben követelheti, amelyben ezt az átutalás nélkül követelhette volna. Betéti könyvekre elhelyezett tízezer koronánál nem kisebb összeget a betevő ugyanazon intézetnél vagy cégnél meglevő vagy újonnan nyitandó .folyószámlájára utalhat át és e folyószámlái követelése felett úgy rendelkezhetik, mintha az összeg eredetileg is folyószámlán lett volna elhelyezve. .: ;' : .'' ' , . . 8. §. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betétei, a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre íiivatott kormányhatóság állapít meg, — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett — korlátlanul kifizetendők. A szükséglet mértékét a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek alapjaira vonatkozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminister, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. Ugyanez áll a muhkásbiztosító pénztáraknak és a bányatársládáknak betéteire nézve. Városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betéteikről folyó szükségleteik fedezése végett — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett — a 6. és 7. §-ban megszabott korlátokra való tekintet nélkül rendelkezhetnek. A folyó szükséglet mértókét Budapest székesfővárosra nézve húszezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminister, húszezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a tanács, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminister, a Dagy- és kisközségekre nézve ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminister, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. A gyámpénztárakra nézve a folyó szükséglet megállapítására az árvaszék van hivatva. A gyámpénztárban kezelt és a gyámsági vagy gondnoksági viszony megszűnése következtében esedékessé vált készpénzt csak kivételesen és csak olyan mértékben kell kifizetni, amily mórtékben azt a belügyminister esetrőlesetre megállapítja. 9. § X Ha a moratórium alá nem eső pénztartozásra kötelezett adóssal szemben tartozását vállalás alapján vagy más alapon más valaki van kötelezve a tartozás megfizetésére vagy a kifizetett összeg megtérítésére, ez az utóbbi tartozás sem esik moratórium alá. 10. §. A budapesti árú- és értéktőzsdén érvényben álló árú- és értéküzleti leszámoló rend határozmányai alá tartozó ügyletek alapján a leszámolásban résztvevő tőzsdetagokat egymással szemben, úgyszintén az ilyen ügyletre