Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.
Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
124 1109. szám. tartózkodási helyüknek megfelelő járás területén fekvő más községben birnak illetőséggel, kettőt pedig azon népfelkelésre kötelezettekről, kik más járás (város) területén birnak illetőséggel. Kisközségek részére önálló névjegyzékek nem készítendők; ezek népfelkelésre kötelezettéi születési évfolyamok szerint és A, B, C rendben az illető körjegyzőségek névjegyzékében veendők fel. A névjegyzék az idemellékelt minta szerint szerkesztendő meg. A jelentkező népfelkelésre kötelezettek nevei a legifjabb évfolyamtól kezdodőleg születési évfolyamok szerint és az évfolyamokon belül A, B, C sorrendben veendők fel a névjegyzékbe. A személyi adatokat tartalmazó rovatok a jelentkezők bemondása, esetleg a rendelkezésre álló személyi okmányokba való betekintés alapján töltendők ki. 2. Az előző pont szerint szerkesztendő névjegyzékeken kívül Budapest székesfőváros, Arad, Debreczen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kolozsvár, Nagyvárad, Pozsony, Szabadka, Szeged, Temesvár és Zagreb városok területén tartózkodó összes, tehát úgy az odavaló, mint az idegen illetőségű népfelkelésre kötelezettekről, a jelentkezők bemondása, a szükséghez képest a rendelkezésre álló személyi okmányokba való betekintés alapján egy-egy jdecsatolt. népfelkelési igazolványi és utalási lap állítandó ki, melynek az összes személyi adatokat tartalmazó rovatai (ideértve az iskolai képzettségre, foglalkozásra, tartózkodási helyre és nyelvismeretre vonatkozó adatok is) pontosan kitöltendők. Népfelkelési igazolványi és utalási lap a többi község (város) területén tartózkodó azon népfelkelésre kötelezettekről is kiállítandó, kik a községben tartózkodnak ugyan, de más járás (város) területén birnak illetőséggel. Népfelkelési igazolványi és utalási lap azon népfelkelésre kötelezettek részére is kiállítandó, akik az összeírást végző község (körjegyzőség) szerint illetékes sorozójárás állítási lajstromaiban azért nem fordulnak elő, mert az összeírást végző községben (körjegyzőségben, városban) csak később szereztek illetőséget, vagy pedig a község (körjegyzőség) egy más járásból csatoltatott át vagy időközben több különböző járási községből új sorozójárás szerveztetett. Az előző bekezdésben említett egyénekre nézve kiállított népfelkelési igazolványi és utalási lapok az utolsó sorozó bizottsági határozat bejegyzése végett a községi elöljáróság által azon járási tisztviselőkhöz (városi hatósághoz) küldendők, kinek hatósági körletéhez a kérdéses egyén illetőségi községe annak idején tartozott. A más járás (város) területén illetőséggel biró népfelkelésre kötelezettek igazolványi és utalási lapjai az összeírás befejezése után azonnal közvetlenül az illetőségi község járási tisztviselőjéhez (városi hatósághoz) küldendők el megfelelő kiegészítés végett. ///. Az összeírt népfelkelésre kötelezettek számának bejelentése. Az összeírt mind a 13 születési évfolyambeli népfelkelésre kötelezettek összes számát a községi elöljáróság, illetőleg városi hatóság az összeírás befejezése után azonnal, legkésőbb 1914. évi október hó 29-éig táviratilag annak a honvédkiegészítő . parancsnokságnak jelentse be, melynek területén az illető község (város) fekszik. A község területén tartózkodó, de még ugyanazon járás területén illetőséggel birokról szerkesztett mindkét névjegyzék, a más járás (város) területén illetőséggel birokról szerkesztett névjegyzékből azonban csak egy példány az összeírást végző község (körjegyzőség, város) szerint illetékes járási tisztviselőnek (városi hatóságnak) haladéktalanul megküldendő. A járási tisztviselő (városi hatóság) a saját járása területén illetőséggel biró egyénekre vonatkozó, két névjegyzék egyik példányát kiegészítés után a községnek (körjegyzőségnek, városi hatóságnak) visszaküldi.
