Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.

Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1109. szám. 97 katonai szolgálat tartama alatt való felvételére meghatalmazottja gyanánt kijelölt. Mindaddig, amíg a bevonult ilyen meghatalmazottat ki. nem jelöl, a bevontatnak polgári illetményeit — a kellő óvatosságok szem előtt tartásával — annak a családtagnak a kezeihez és nyugtájára lehet kifizetni, akinek eltartásáról a bevonult tartozott gondoskodni, s akinek a bövonulthoz való viszonyánál fogva vélelmezhető, hogy a bevonult őt fogja az illetmények felvételére meghatalmazottja gyanánt kijelölni. 12. A fizetés természetével bíró polgári illetményeknek a 8. pont értelmében megállapított összege a katonai havidíjnak emelkedése esetén nem változik akkor, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga a katonaságnál már a bevonulás időpontjában is a havidíjasok sorába tartozott. Ellenben, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga nem havidíjas minőségben vonult be, s ha ennélfogva fizetés természetével bíró polgári illetményei nem a katonai havidíj figyelembevételével állapíttattak meg, ezeket az illetményeket újból kell megállapítani akkor, ha az utalványozási joggal felruházott hatóság bármily módon tudomást szerez arról, hogy a bevonult a katonaságnál a legénység állományából — ideértve a zászlósokat, hadapródőrmestereket és a velük egyenlő rangúakat is — a havidijasok sorába jutott. 13. Ha az utalványozási joggal felruházott hatóság bármily módon tudomást szerez arról, hogy a bevonult tisztviselő, altiszt vagy szolga meghalt, az utalványozott polgári illetményeket a szabályszerű beszüntetósi időpontokkal be kell szüntetni. 14. Ha a bevonult tisztviselő, altiszt vagy szolga, tényleges katonai szolgálatának megszűnése után, szolgálattételre ismét jelentkezik, a bevonulás előtt élvezett összes polgári illetményeit, a tényleges katonai szolgálat megszűnésének napját követő legközelebbi esedékességi időpontoktól kezdve kell utalványozni. Ha azonban a tényleges katonai szolgálatnak megszűnése ós az illetőnek szolgálattételre való jelentkezése között harminc napnál hosszabb idő telt el, a bevonulás előtt élvezett polgári illetményeket csak a szolgálattételre való jelentkezés napját követő legközelebbi esedékességi időpontoktól kezdve lehet utalványozni, hacsak az illető nem igazolja, hogy önhibáján kívül nem jelentkezhetett harminc napon belül. 15. A mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult pénzügyőri legénység, a tényleges katonai szolgálat tartama alatt járó polgári illetmények szempontjából — amennyiben az alábbiak másképp nem rendelkeznek — egy tekintet alá esik az egyéb állami altisztekkel. Az állandóan felvett s mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult pénzügyőröket csak a szolgálat alól, de nem a pénzügyőri testületből kell felmenteni s velük a leszámolást nem kell megejteni. Az állandóan fel nem vett pénzügyőröket, ha mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonulnak — a lefeámolás megejtése mellett — a pénzügyőri testületből fel kell menteni s ezek a pénzügyőrök a tényleges katonai szolgálat tartama alatt polgári illetményekre igényt nem tarthatnak. Fizetés természetével bíró polgári illetmények alatt a pénzügyőröknél kizárólag az évi zsoldot lehet érteni. Mindenféle egyéb illetményt (ruházati adalékot, helyi, határvonali éa hajókormányosi pótlékot, szalma- és mosásKépv. iromány. 1910—1915. XLV. kötet. 13 /