Képviselőházi irományok, 1910. XLV. kötet • 1109-1137. sz.
Irományszámok - 1910-1109. Jelentése gróf Tisza István m. kir. ministerelnöknek a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
94 1109. szám. k m. kir. ministeriumnak 1914. évi 6.233. M. E. számú rendelete, a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult állami és vármegyei tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozása tárgyában. A mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult állami ós vármegyei tisztviselők, altisztek ós szolgák szolgálati viszonyait és polgári illetményeit, a m. kir. ministerium által, a m. kir. ministertanácsnak 1878. évi július 17-ón kelt határozata alapján kibocsátott 1878. évi 1.245. M. E. sz. szabályrendelet, valamint az annak értelmezése iránt kibocsátott 1878. évi 5.621. ós 58.521. számú pénzügyministeri rendeletek szabályozzák. E szabályrendelet, illetőleg rendeletek némely határozmanyának mikénti értelmezése iránt kételyek merülvén fel, azoknak eloszlatása céljából a m. kir. ministerium, a ministertanácsnak 1914. évi augusztus hó 17-én hozott határozata alapján, a következőket rendeli: 1. A mozgósítás folytán bevonult állami ós vármegyei tisztviselők, altisztek ós szolgák, ideértve a segélydíjas gyakornokokat is, a tényleges katonai szolgálat tartama alatt — egészben vágy részben — csakis fizetés termosz, tével bíró illetményeiket (fizetésüket ós a nyugdíjtörvény értelmében beszámítható javadalmazást képező pótlókukat), lakáspénzüket (természetbeni lakásukat) és az 1912 : XXXV. törvénycikk alapján kapott családi pótlókokat tarthatják meg. Minden más illetményt ós járandóságot — a bevonulás napját követő legközelebbi beszüntetósi időponttal — teljesen be kell szüntetni. 2. A fizetés természetével biró illetményeket azok a tisztviselők, altisztek és szolgák, akik a katonaságnál a legénység állományába tartoznak, teljes összegben megtartják; azok a tisztviselők, altisztek ós szolgák pedig, akik a katonaságnál a havidíjasok sorába tartoznak, — a bevonulás napját követő legközelebbi esedékesség napjától kezdve, — csak leszállított mértékben kapják. 3. A lakáspénzt — tekintet nélkül arra, hogy a katonaságnál a legénység állományába vagy a havidíjasok sorába tartoznak — teljes összegbea megtartják mindazok a tisztviselők, altisztek és szolgák, akik nősek, vagy akiknek gyermekük van ós háztartást visznek, továbbá azok is, akik az 1912. évi XXXV. törvénycikknek bármely szakasza alapján családipótlékban részesülnek. A többi tisztviselőnek, altisztnek és szolgának lakáspénzét — a bevonulás napját követő legközelebbi beszüntetósi időponttal — teljesen be kell szüntetni. A természetben kapott lakást minden tisztviselő, altiszt ós szolga megtartja, olyan esetekben azonban, amikor a bevonult a természetben kapott lakást csak egymaga lakta, a felettes hatóságnak jogában áll — a bevonult tényleges katonai szolgálatának tartamára - a lakás felett máskép rendelkezni. 4. A családi pótlékot a bevonult tisztviselők, altisztek és szolgák— az 1912 : XXXV. törvénycikk rendelkezéseinek szem előtt tartásával — a tényleges katonai szolgálat egész tartama alatt megtartják. 5. Ha az utalványozási joggal felruházott hatóság sem a rendelkezésére álló adatokból, sem a bevonult hátrahagyott családtagjaitól nyert értesülés útján nem tudná megállapítani, hogy a tisztviselő, altiszt vagy szolga a katonasághoz milyen minőségben vonult be, a szükséges felvilágosításnak