Képviselőházi irományok, 1910. XLIV. kötet • 1095-1108. sz.

Irományszámok - 1910-1095. A m. kir. legfőbb állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912:LXVI. t.-czikk) az 1913. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról

1095. szám 101 az 1899. évi VI. t.-c. 4. £-a alapján állami segélyre igényjogosult városok fogyasztási adó természetű jövedelme az 1913. évi gazdasági pangás következtében tetemesen csökkent, amely körülmény a segélyösszegek emelkedését vonta maga után. A 9 »A Budapest fő- és székvárosnak a söradópótlék megtérítése címén kifizetendő összeg az 1899. évi VI. t.-cikk 5. §-a, illetőleg az 1906. évi II. t.-cikk 6. §-a alapján* rovaton mutatkozó 48.022 K 05 f túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy az 1913. évben a Budapest székesfőváros zárt területére behozott s ott elfogyasztott sörmennyisóg megnövekedvén, aránylagosan magasabb volt az az összeg is, amely a székesfővárosnak az 1899. évi VI. t.-c. 5. §-a, illetőleg az 1906. évi II. t.-c. 6. §-a alapján söradópótlék megtérítése címén folyósítandó volt. A 10. »Budapest fő- és szók városnak az 1908. évi XLVIII. t.-cikk 10. §-a alapján az italmórési illeték megtérítése címén kifizetendő összeg* rovaton jelentkező 75.915 K 14 f túlkiadásnak oka az, hogy az 1908. évi XLVIII t.-c. 10. §-a értelmében Budapest székesfőváros részére az italmérési illeték megtérítése címén kifizetett összeg a szóban levő bevételek emelkedésével aránylagosan szintén nagyobb volt. Ali. »Az új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésóre fordítandó szeszkontingens megváltására« rovaton jelentkező 880 K túlkiadás onnan ered, hogy egyes mezőgazdasági szeszfőzdéktől az 1912. évben megváltott szeszkontingensért járó kártalanítási összegek csak az 1913. évben utalványoztattak ki. A 12. »Mezőgazdasági szeszfőzdék jutalma az 1899. évi XXIV. t.-cikk 1. §a alapján« rovaton kimutatott 151.721 K 16 f újabb előirányzat nélküli kiadás a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalmak utalványozásából keletkezett, amely jutalmak fedezéséről az 1913. évi költségvetésben nem törtónt gondoskodás. A 14. »Szeszdenaturáló pótszer előállításának összes költségeire« rovat alatt kimutatott 9.555 K 68 í ujabb előirányzat nélküli kiadás oka az, hogy a szeszdenaturáló pótszer előállításával járó költségek, valamint a pótszer eladásából befolyó jövedelmek a költségvetésben előirányozva nem lettek s ennélfogva a pótszer előállítási költségek előirányzat nélküli kiadásként voltak elszámolandók. A 15. »Az 1908. óv IV. lakbérnegyedének kezdetétől bezárólag az 1911. év II. lakbérnegyedéig terjedő időre kifizetett lakáspénzkülönbözetek« rovaton jelentkező 387 K 50 f újabb előirányzat nélküli kiadás oka ugyanaz, mint amely az 1. Központi igazgatás« címnél a 4. rovat alatt felmerült hasonló természetű kiadás indokolásául fentebb már előadatott. A 17. »Kamat« rovaton jelentkező 442 K38 f előirányzat nélküli kiadás abban leli magyarázatát, hogy a közigazgatási bíróság egy, a kincstár javára fennállott 12.040 K-ás szeszadóhátraléknak elévülés címén való törlését s az ezen adóhátralékra teljesített 3.823 K 42 f befizetésnek a késedelmi kamatokkal együtt leendő visszafizetését rendelte el. A 442 K 38 f-re rugó kamat — megfelelő költségvetési fedezet hiányában — előirányzat nélküli kiadásként volt elszámolandó. A 18. »Csődügyben felmerült és a kincstárt terhelő ügyvédi költség« rovat alatt kimutatott 416 K előirányzat nélküli kiadás egy csődbe jutott cég szeszadótartozásának behajthatása érdekében a kincstári jogügyigazgatóság által — a csődvagyon kipuhatolása s általában a csőd állásának megismerése végett — igénybe vett ügyvédi közbenjárás költségeinek utalványozásából ered. 13. címhez. (Határvám [keselés].) A 4. »Behajthatatlanná vált fizetési előlegtérítmények végleges elszámolása* rovaton jelentkező 1.023 K 27 f