Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

86 1089. szám. alkalmazási módját, szolgálati viszonyait, illetményeit ás ellátási igényeit, továbbá a közintézmények és vállalatok kezelésének szabályait és jövedelmeik rendeltetését. A szükséges fedezetről a vármegye a költségvetésben gondoskodik. A közintézményeknek és vállalatoknak ügyintézése és vagyonkezelése az alispán felügyelete és ellenőrzése alatt áll akkor is, ha azt önkormányzati alkalmazottak látják el. Vagyonkezelés. (Leltár, Költségvetés. Zárszámadás.) 50. §.. A vármegyének, valamint közintézményeinek és vállalatainak, továbbá a vármegye kezelése és felügyelete alatt álló alapoknak és alapítványoknak ingatlan és ingó vagyonáról külön leltárakat kell vezetni. Ugyanazokról évenkint külön költségvetéseket és zárszámadásokat kell készíteni. Az évi költségvetéseket rendszerint az őszi, a zárszámadásokat a tavaszi rendes közgyűlésen kell tárgyalni. Ha a törvényhatósági bizottság a vármegye valamely esedékessé vált tartozásának fedeézsére, vagy törvény által megállapított kötelezettségének teljesítésére szükséges összegeket a költségvetésből törölné, vagy a fedezetre szükséges vármegyei pótadó megállapítását megtagadná, a belügyminister az ilyen összegeknek a költségvetésbe felvételét, vagy a szükséges vármegyei pótadónak kivetését elrendelheti. A leltárak vezetésének, továbbá a költségvetések és a zárszámadások összeállításának részleteit a vármegye szabályrendelettel szabályozza. Az irányelveket a belügyminister rendelettel állapítja meg. Vármegyei pótadók. 51. §. A vármegyei pótadók rendeltetését, kivetésük feltételeit és korlátait külön törvények szabályozzák. A vármegye törvényhatósági bizottsága állapítja meg az egyes vármegyei pótadóknak az állami egyenesadók után kivetendő százalékát, és ezekntek összege adja a vármegyei pótadó kivetési kulcsát. A vármegyei pótadót, a megállapított kulcs szerint, a folyó évre kivetett állami egyenesadók alapján — a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek fedezésére szolgáló községi pótadóval együttesen és ha ilyen községi pótadót nem szednének, ennek az elvnek megfelelően — a község veti ki. Aki mentes a községi pótadó alól, mentes a vármegyei pótadó alól is. A törölt állami egyenes adókra eső vármegyei pótadót is törölni kell. A befolyt pótadó-összeget a vármegye ós a község közt akként kell megosztani, amint a vármegyei pótadó összege az előírt összes községi pótadók összegéhez aránylik, E. §. rendelkezései nem teljédnek ki a törvényhatósági útadóra. Ennek kivetésére, kezelésére, nyilvántartására, behajtására, valamint az útadómentességekre vonatkozó szabályok továbbra is érintetlenül maradnak.