Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

82 1089. száíh. Áz érdekeltség kérdésében az elnök hivatalból, vagy valamelyik bizottsági tag kívánatára dönt. Az elnök döntését csak a határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a minister hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a minister végérvényesen dönt. A fellebbviteli hatóság az érdekeltséget a jogorvoslat elintézése során akkor is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel. Határozathozatal. A közérdekű határozatok közzététele. 41. §. ' . A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése rendszerint egyszerű szótöbbséggel hozza határozatát. A szavazás nyilvánosan, felállással és ülvemaradással történik. Ha a törvény rendeli, vagy az elnök szükségesnek tartja, vagy a törvényhatósági bizottság összes tagjai egytized részének megfelelő számú jelenlevő bizottsági tag írásban kívánja, az elnök névszerinti szavazást rendel el. A névszerinti szavazással hozott határozat következményeiért azokat a bizottsági tagokat, akiknek szavazatával a határozat létrejött, az általános magánjog szabályai szerint terheli kártérítési felelősség, ha a határozat ellen nem volt helye fellebbezésnek, vagy a közigazgatási bírósághoz panasznak. A közgyűlés titkos szavazással dönt abban a kérdésben, hogy valamely tisztviselő ellen elrendelje-e a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. Ilyen ügyek közgyűlési tárgyalásában és a szavazásban közigazgatási tisztviselők és a törvényhatósági bizottságnak községi elöljáró-tagjai nem vehetnek részt. A vármegye közgyűlésén hozott közérdekű határozatokat a vármegye hivatalos lapjában közzé kell tenni. Közgyűlési jegyzőkönyv. 42. §. A közgyűlésről jegyzökönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá, és maga a közgyűlés hitelesíti, vagy e végre kiküldött két tagjával hitelesítteti. A jegyzőkönyvet a közgyűlés a legközelebbi napon tartott ülésének kezdetén hitelesíti. Az egy napra terjedő közgyűlésnek ós a több napra terjedő közgyűlés utolsó napi ülésének jegyzőkönyvét a közgyűlés nyomban hitelesíti, vagy hitelesítés végett legfeljebb három napon belül hitelesítő közgyűlést hí össze, vagy hitelesítőkként az ülés elején két bizottsági tagot kijelöl. A hitelesítés helyét, napját és óráját a közgyűlésen (a közgyűlés utolsó napján) ki kell hirdetni. A jegyzőkönyv hitelesítése nyilvánosan történik. A közgyűlés hatásköre. . 43. §. A törvényhatósági bizottság közgyűlése: 1. szabályrendeleteket alkot (45—48. §§.); 2. megállapítja a törvényhatósági bizottsági tagyálasztó kerületeket j