Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

40 1089. szám. sere alkalmatlannak ítéljük. De ha azt kívánjuk, hogy a közigazgatási bizottságban az összes igazgatási szakok képviselve legyenek és abban mégis a laikus elem bírjon döntő túlsúly lyal, alig állana módunkban a bizottságtagjainak számát leszállítani. Külföldön általában sokkal kevesebb tagból álló küldöttségek intézik az önkormányzat nevében a konkrét közigazgatást. Ausztriában a Landesausschussnak 4—$ tagja van, a porosz Kreisausschuss hat tagból áll, s a francia comission departementalnak 4—7 tagja van. Ilyen kevesebb tagból álló bizottságokat, illetőleg osztályokat kontemplál a javaslat a konkrét ügyek intézésére, még pedig olyformán, hogy egy-egy szakosztály az elnökön kívül öt választott bizottsági tagból, továbbá az alispánból, a tiszti főügyészből és az illető szakelőadóból álljon. A szakosztályokban tehát szintén a laikus elem lesz többségben. Az egyik szakosztály- az általános közigazgatási, a másik a gyámügyi és a harmadik a közgazdasági ügyek intézésére volna hivatva. A szakosztályok mellett fennállna továbbra is az 1909 : XI. t.-cikkben szervezett adó-ügyi bizottság és már az 1876: VI. t.-cikkben szervezettfegyelmi választmány. A fegyelmi választmány szervezetében mindössze annyiból állna be változás, hogy míg eddig a fegyelmi választmánynak két választott laikus és két választott tisztviselő tagja volt. a főispán elnöklete alatt, a javaslatszerint a választott tisztviselő tagok helyét az alispán és annak a szakigazgatási hatóságnak vagy hivatalnak főnöke foglalná el, amelyhez a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő tartozik. A tisztviselő-elemnek a fegyelmi választmányban való szerepeltetése egyáltalában nem tekinthető az önkormányzatcsorbításának, mert ezek a tisztviselők saját tisztviselőtársuk sorsa felett ítélkeznek, tehát nemcsak, hogy legalkalmasabbak az illető eljárásának megítélésére, de vele, mint kollégájukkal szemben tulajdonképen szintén önkormányzati elemnek tekinthetők. A közigazgatási bizottság hatásköre általában marad az eddigi, kivéveegyes, a mezőrendőri, az osztatlan köiös legelőbirtokossági, valamint községi közegészségügyi ügyeket, amelyek a járási bizottsághoz kerülnek. Viszont — mikép már említettük — átveszi a közigazgatási bizottság a törvényhatósági bizottságnak egész konkrét ügyintézési hatáskörét, melynek sorában legfontosabbak a rendezett tanácsú városoknak eddig a törvényhatósági bizottság elé tartozó vagyonkezelési és fellebbezett ügyei. Végül az alispán helyett fog eljárni a közigazgatási bizottság mindazon ügyekben, amelyek az alispántól eddig hozzá voltak fellebbezhetők. Az eddigi jogállapot szerint ugyanis az alispán ezekben az ügyekben nemcsak első fokon határozott, de nagy befolyást gyakorolt, mint közigazgatási bizottsági tag vagy előadó, esetleg elnök ezen ügyek másodfokú elintézésére is, ami általában a fellebbviteli eljárásról alkotott elvekkel ellentótben áll, annál is inkább, mert az 1901 : XX. t.-c. szerint az elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfokú határozat ellen fellebbezésnek rendszerint nincs helye. A közigazgatási bizottság, valamint osztályai, úgy mint eddig, havonkint tartják üléseiket. A szakosztályok kérésére a közigazgatási bizottság plénuma mindig összehívandó. Az 1876 : VI. t.-c. 28. §-ának az az intézkedése, hogy egyrészt sürgős, másrészt nem érdemleges ügyekben a bizottság elnöke — az illető szakelőadó meghallgatásával vagy előterjesztésére — kivételesen saját felelősségére ülésen kívül is intézkedhetik, a javaslat szerint is fentartatnók, ami a pontos és gyorsan működő közigazgatás követelményeinek meg is felel.