Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CCXXII. Törvényjavaslat a nem állami tanhárok, - felső nép- és polgári iskolai, valamint gyógypaedagógiai tanítók, - s azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

440 CCXXII. szám. nyugdíjra csak azért nincsen igénye, mert férje még ném töltötte be a 2S. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét, ha egyébként a 46. szakasz a), b), c) és cl) pontjaiban megkívánt feltóteleket beigazolja, a férj által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás egy évi összegének egynegyedével felérő végkielégítésre tarthat igényt. Ugyanilyen összegű végkielégítésre tarthat igényt a 46. szakasz 1. és 2. pontjai alatt említett özvegy abban az esetben, ha özvegyi nyugdíjra igénye még nincsen, s ha egyébként a 46. szakasz c) és cl) pontjaiban megkívánt feltételeket beigazolja. A nőalkalmazottnak özvegyen maradt férje végkielégítésre igényt nem tarthat. i . 57

' §A 28. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban meghalt, nemkülönben a nyugdíjazott állapotban meghalt alkalmazott minden egyes törvényes, valamint utólagos házasság által, vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének, a 61. szakaszban meghatározott életkor eléréséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásáig, nevelési járulókra van igénye abban az esetben, ha a házasság, amelyből a gyermek származott, az alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzőleg köttetett, illetőleg ha a törvónyesítós az alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzőleg történt. Nevelési járulékot lehet engedélyezni a 28. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban-elhalt alkalmazott törvényes, valamint utólagos házasság által, vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének is abban az esetben, ha az alkalmazott életét minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése köz-> ben, vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el. Ez a határozmány az olyan alkalmazottak gyermekeire is kiterjed, akik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték. A második bekezdésben említett esetben a nevelési járulékot az országos tanári nyugdíjbizottság javaslatára csak akkor lehet engedélyezni, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény ós az alkalmazott halálának napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. Az engedélyezéshez a pénzügyminister előzetes hozzájárulása csak abban az esetben kérendő ki, ha az országos tanári nyugdíj bizottságnak a pénzügy minister által kiküldött tagja, a bizottság pártoló előterjesztésével szemben, külön véleményt jelent be. Az alkalmazottnak olyan gyermeke, akinek törvényesítése csak a nyugalomba helyezés után kötött házasság által, vagy királyi kegyelem útján csak a nyugalomba helyezés után következett be, igényt tarthat nevelési járulókra, de csak akkor, ha még a tényleges szolgálat alatt született; nevelési járulékra igényt tarthat továbbá a fentiek szerint törvényesített olyan gyermek is, aki az alkalmazottnak nyugalomba helyezése után született, valamint általában a nyugalomba helyezés után kötött házasságból származó gyermek is akkor, ha az alkalmazott: a nj'ugalömba helyezés időpontjában még nem volt hatvan éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt