Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-CCXXII. Törvényjavaslat a nem állami tanhárok, - felső nép- és polgári iskolai, valamint gyógypaedagógiai tanítók, - s azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
434 CCXXII. szám. Ha az alkalmazott ezeket az okmányokat bármely okból jiem mutatja be, a vallás- ós közoktatásügyi minister a nyugalomba helyezést, vagy végkielégítéssel való elbocsátást a nyugdíj és lakbórnyugdíj, vagy végkielégítés összegének megállapítása és folyósítása nélkül is elrendelheti s ha az okmányokat három havi záros határidőn belül nem mutatják be, a vallás- ós közoktatásügyi minister az ellátás összegét a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján állapítja meg. III. FEJEZET. Az özvegyek és árvák ellátására vonatkozó határozmányok. 46. §. A 28. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után, a tényleges szolgálatban, nemkülönben a nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazott özvegyének özvegyi nyugdíjra van igénye: a) ha férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra, b) ha a házasság megkötésekor a férj még nem volt ötvenhót éves, c) ha a házasságkötés a férj halálát legalább három hónappal megelőzte ós d) ha az özvegy a férj halálakor a férjével együtt ólt. A b) ós c) pontokban meghatározott feltételek igazolását csak a jelen törvény életbelépése után kötött házasságoknál lehet megkivánni, mig a jelen törvény életbelépése előtt kötött házasságok tekintetében az 1885. évi XI. törvénycikknek határozmányai irányadók. A fentebb felsorolt feltételek alól kivételek: 1. Az a- nő, aki nyugdíjazott alkalmazotthoz ment nőül, özvegyi nyugdíjra akkor tarthat igényt, ha e házasság által a tényleges szolgálat alatt született gyermek törvényesíttetett, vagy pedig akkor, ha férje: a nyugalomba helyezés időpontjában még nem volt hatvan éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be, és a házasság megkötése után a- tényleges szolgálatban újból alkalmaztatván, legalább még három évig szolgált. 2. Az a nő, aki tényleges szolgálatban álló, de ötvenhét évesnél idősebb alkalmazotthoz ment nőül, özvegyi nyugdíjra akkor tarthat igényt, ha e házasságából gyermek származott, vagy ha e házasság által gyermekük törvényesíttetett, vagy ha férje a házasság megkötése után legalább még három évig tényleg szolgált. 3. Az a nő, aki házasságát a férj halálát három hónapnál rövidebb idő 4 vei megelőzőleg kötötte, özvegyi nyugdíjra akkor tarthat igényt, ha e házasságából gyermek származott, vagy ha e házasság által gyermekük törvényesíttetett, vagy ha a férj halálát a házasság megkötése után keletkezett hevenybetegsóg okozta. 4. Az a nő, aki férje halálakor férjével nem élt együtt, özvegyi nyűg* díjra akkor tarthat igényt, ha erkölcs tekintetében kifogástalan ós ha hitelt érdemlőleg beigazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be.