Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

32 1089. szám. x törvényhatósági bizottságok eredetileg tényleg közgyűlések, a vármegyei nemességet egybefoglaló gyűlések voltak és elsősorban politikai hatáskört töltöttek be. A jelenlegi közigazgatás hibái között felsoroltuk a törvényhatósági bizottság tagjai nagy számával együttjáró hátrányokat. Ezek a hátrányok azonban tüstént eltűnnek akkor, hogyha úgy, amint azt a javaslat teszi, a törvényhatósági bizottság hatásköréből elvonjuk a konkrét ügyeket, s a törvényhatósági bizottság kezébe csakis a politikai jellegű hatáskört, a legfontosabb megyei bizottságok megalakítását, valamint a megyei vagyonnak,, közintézményeknek és alapoknak kezelését bízzuk. . Fentartja a javaslat a virilizmus intézményét. Bármennyire erős érvek hozhatók is fel demokratikus szempontból a virilizmus ellen, nézetünk szerint ez a mi vármegyei életünkben nélkülözhetetlen. Az az általános követelmény, hogy a megj^ebizottsági tagok írni és olvasni tudjanak, nagyon kevés azon cél elérésére, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai szélesebb látkörű, nagyobb tudású és a közigazgatás kérdéseit bizonyos mélyebb intelligenciával megítélni tudó egyének legyenek. Ott, ahol körülbelül minden 500 lakosra esik egy-egy törvényhatósági bizottsági tag, és ahol ezen 50O lakosból alig egynehány olyan fog akadni, aki az önkormányzatban való részvételhez szükséges magasabb intelligenciával bír, nagy a veszedelem, hogy a közönség választása kevésbé alkalmas elemekre fog esni. Ezt a veszedelmet, amely a közgyűlés szellemi színvonalának alászállásával jár, mesterséges eszközökkel is ellensúlyozni kell. Az 1913: XIV. t.-c. szerint az országgyűlési képviselők választására való jog is a magasabb szellemi tulajdonok honorálásán épült fel, tehát csak következetesen járunk el akkor, hogyha törvényhozásunknak ezen intencióját fentartjuk az önkormányzati testületek összeállításánál is. A kópviselőválasztó jognál, ahol mindössze alacsony adócenzusról lehet szó, a szellemi képességek megítélésére az adócenzus alig alkalmas, mert azzal le kell szállni a vagyon oly alacsony mértékéig, ahol már az egyes vagyonok közötti különbség nem elegendő arra, hogy abból a szellemi képzettség ós az intelligencia nagyobb különbségeire következtethessünk. Azonban ott, ahol úgy, mint a virilizmus intézménye mellett, egy-egy területnek csakis legvagyonosabb elemeit válogathatjuk ki, olyan_ magas vagyoni standardot állítunk fel, amely kétségtelenül biztosítéka annak, hogy az illető, aki ilyen nagyobb vagyon tulajdonában van, a nagyobb vagyonnal kétségtelenül együttjáró intelligencia felett is rendelkezik. A törvény szerint a vármegye lakosságának legvagyonosabb egy ezredrésze jut szóhoz e virilizmus alapján a törvényhatósági bizottságban. Ez a legvagyonosabb egy ezredrész mindenesetre a vármegye intelligensebb lakosai közül fog kikerülni. Még fokozza a javaslat a virilizmus szellemi szempontból való kiválasztó hatását azáltal, hogy — miként az különben az 1886 : XXI. t.-c. alapján ma is fennáll — a virilisták névsorának egybeállításánál általában a főiskolát végzett egyéneknek, képesítő oklevelek birtokosainak, valamint a lelkészeknek, szerkesztőknek, a kereskedelmi és iparkamarák bel- ós kültagjainak adója kétszeresen számíttatnék. Még egy további szerepe is van a virilizmusnak az önkormánj^zatban.. Amikónt a törvényhozás terén általában, ahol két kamararendszer áll fenn, a felsőház, nálunk a főrendiház bizonyos állandóságot, stabilitást képvisel, a határozathozatalra hivatott szervezetben, akkópen biztosítja az állandóságot, a bevált régi intézmények megőrzésére ós fentartására irányuló tevékenységet a viri-