Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1094. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a szond-hódsági helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában

t 288 1094. szám. műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek ós munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4-4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjesz­teni és pedig az állomások, a magasépítmónyek, járóművek ós a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasút­igazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek 5 példányban térj esztendők fel. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivétel­nek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán el­térő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kút­vizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára a jótállási ha­táridők alatt, szilárdsági szempontból avagy vegyileg az engedélyes költsé­gére, megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelke­dés, illetve esés 5°/oo-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A 600 méternél kisebb sugarú íveknél átmeneti ívek alkalmazandók és két egymásután következő ellenkező irányú körív átmeneti ívei közé leg­alább 10*0 m. hosszú tiszta egyenes pályarósz iktatandó be túlemelés nélkül. A vasút irány- ós lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképpen megváltoztatni, hogy azok kedve­zőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- ós lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4­0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2­6 méter magasságig lA/a vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magas­ságnál pedig legalább V-jz lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban 1: 5 /<t-nól meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg­felelő fenékesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési ós lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld­területek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya-

Next

/
Thumbnails
Contents