Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

1089. szám. 107 2. a r. t. város képviselőtestületének határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz; 3. főszolgabíró határozata ellen az alispánhoz, illetőleg amely ügyben az e törvény hatálybalópte idejében érvényes jogszabályok szerint az alispán másodfokú határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz van helye fellebbezésnek, a főszolgabíró határozata ellen közvetlenül a közigazgatási bizottsághoz; j 4. a járási bizottság határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz; 5. az alispán határozata ellen az illető ministerhez; 6. a közigazgatási bizottság határozata ellen az illető ministerhez, illetőleg amely ügyekben közigazgatási bírósági panasszal lehet élni, panasszal a közigazgatási bírósághoz. Utasíttatik a ministerium, hogy az egyes ügyekben eljárni hivatott közigazgatási (vármegyei, városi, községi) hatóságok jegyzékét az érvényben álló jogszabályok alapján és a jelen §-ban foglalt rendelkezések szem előtt tartásával összeállítsa és ezt a jegyzéket időről-időre helyesbítse és kiegészítse. Jogorvoslatra jogosultak. 102. •§. A közigazgatási hatóságok határozata ellen jogorvoslattal élhet: 1. testületi hatóságnak (törvényhatósági bizottságnak, közigazgatási bizottságnak, járási bizottságnak) közérdekű ügyben hozott határozata ellen a határozatot hozó bizottságnak elnöke, továbbá bármelyik tagja, aki "a határozathozatalban részt vett vagy részt venni jogosult lett volna és mindenki, akinek jogát a határozat közvetlenül sérti; 2. egyes hatóságnak közérdekű ügyben, vagy bármilyen hatóságnak egyesek konkrét ügyeiben hozott határozata ellen mindenki, akinek jogát vagy érdekét a határozat közvetlenül sérti. Ezek a rendelkezések nem érintik a tiszti főügyésznek törvényben megállapított fellebbviteli jogát. Nincs helye fellebbezésnek az olyan határozat ellen, amely nem jár jogkövetkezménnyel (bizalomnyilvánítás, óhaj, javaslat stb.). Az elsőfokú határozattal egybehangzó másodfokú határozat ellen nem élhet fellebbvitellel az, aki az elsőfokú határozatban megnyugodott. A jogorvoslatokra egyebekben a külön törvények (1901: XX., 1896: XXVI., 1907: IX. t.-c. stb.) rendelkezései irányadók. 103. §. I. A vármegyei, járási és községi (r. t. városi) hatóságoknak olyan határozatát, amely jogszabályt sért, vagy amelynek meghozatala körül olyan jogszabálysértés történt, amely a hozott határozat tartalmára döntő befolyással lehetett, a fél kérelmére vagy hivatalból meg lehet semmisítem. A megsemmisítési kérelmet a fél a megengedett jogorvoslatban terjeszti elő. Az előterjesztett jogorvoslatnak vagy az ügynek felülvizsgálására hivatott hatóság a felülvizsgálat során a határozatot hivatalból is megsemmisítheti. 14*