Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1081. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a törvénykezési illetékről szóló 1078. számú törvényjavaslat tárgyában

1081. szám. 491 A javaslat 4. §-ához két új bekezdés gyanánt a következő szöveget ajánlja bizottságunk a §. végére: »Ha a beadványokat több példányban kell benyújtani, csak három beadványpéldány után, s három példány mellékletei után kell a szabályszerű illetéket leróni. A negyedik és többi példánynak csak az első íve esik a felzetekre megszabott illeték (10. §.) alá, a negyedik ós többi példány második ós többi íve illetékmentes. Illetékmentes a negyedik ós a többi példány minden melléklete is. Ezt a rendelkezést a törvény 5. ós 7. §-ában említett jegyzőkönyvi és iratmásolatokra is alkalmazni kell.« Ezt a kiegészítést azért véli a két bizottság felveendőnek, mert hasonló rendelkezés az illetékszabályokban jelenleg is van, nem tartaná móltányosnak, hogy ezt a kedvezményt a felektől elvonjuk. Az eltérés a jelenleg fennálló szabálytól a javasolt szövegnél az, hogy most csak két példány mellékletei után kell illetéket leróni, jövőben azonban három példány mellékletei lesznek illetékkötelesek. E pótlás folytán a 4. szakasz első bekezdésének második sorában többi szó helyett »harmadik« szó, ugyanezen okból a 24. §. második sorában többi szó helyett szintén »harmadilc« szó alkalmazandó. A javaslat 51. §. második bekezdése elé a következő rendelkezést kell igtatni: »Pergátló kifogást elvető határozat (Pp. 181. §.) után, viszontkereseti követelés« stb. E módosítást az a tapasztalat indokolja, hogy az alperesek igen sok esetben pusztán perhalasztás végett tesznek pergátló kifogásokat. A bizottságok ennek megkönnyítését nem látták helyénvalónak, viszont az indokolt pergátló kifogásoknak tért akartak hagyni e módosítás szövege szerint is, A javaslat 86. §-ához második és harmadik bekezdés gyanánt a következő szöveget ajánlja bizottságunk. »Ha kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezéseit a polgári bíróságok előtt nem a levelezésekkel megkötött jogügylet érdemének, hanem csak az ebből eredő mellékkérdéseknek érvényesítése céljából használják, azok csak a szorosan vett peres tárgy, vagyis a mellékkórdés értékének ós a levelezésekben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá esnek. Ha a per tárgya nem vagyonjogi igény vagy meg nem becsülhető, a levelezések ívenként 1 korona illeték alá esnek.« A kereskedők és iparosok levelezései igt— gyakran használtatnak bíróságok előtt, amikor nem a levelezésekben megkötött ügylet érdeme, hanem más mellékkórdós a per tárgya. Igen súlyos -teher az, hogy a most érvényben levő törvényes rendelkezések értelmében ilyen esetekben is a levelezésekkel kötött ügylet után járó teljes illetékeket le kell róni. Ezen a terhén kíván könnyíteni a javaslatba hozott pótlás, mely egyébként nagyobb részben azonos az 1875. évi XVI. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezéssel. Végül az 1. §. módosítása következtében a 2. §. első sorába az 1. §. 1.. pontja helyett »1. §. la)pontja*, az utolsó bekezdés első sorában az »Ugyancsak az 1. §. 1. pontjában « szavak helyett: »Az 1. §-ban« szavakat kell tenni, a 2. §. utolsó bekezdésében » fellebbezési és felülvizsgálati* szavak helyett pedig a »fellebbviteli« szót kell igtatni, ami által a rendelkezés teljesen egybehangzó a 6. §. első bekezdésével. Hasonlóképen a 6. §. első bekezdésében az »1. §. 1. pontja alatt* 62*