Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1081. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a törvénykezési illetékről szóló 1078. számú törvényjavaslat tárgyában

1081. szám. 489 zetek és mellékletek illetéke is, ós pedig 100 K-ig 30 f-ben, 100 K-n túl 40 fillérben. Az ítéleti illetékeknél az értékfokozat 2.500 K-ig azonos a többi értékfokozattal, 2.500 E-tól 5.000 K-ig 500 K-nánkint emelkedik; 5.000 K-n túl 10 000 K-ig, 10.000 K-n túr 50.000 K-ig, 50.000 K-n túl 100.000 K-ig, 100 000 K-n túl 200.000 K-ig van egy-egy fokozat; az illeték 1.000. K-n túl 5.000 K-ig minden 500 K után 6 K-val emelkedik, 5.000 K-n túl °/o-os az illeték s l-2°/o-ról l-6°/o-ra emelkedik. A meghatalmazás 1 K illetéke 1 K 50 fillérre van felemelve s a bűnügyben, s minden más ügyben vagy célra kiállított meghatalmazás illetékkötelesnek van kimondva, aminek indoka a pénzügyi helyzetben rejlik. Némi csekély emelés mutatkozik a községi bíróság előtt lerovandó illetékeknél, ami abban leli magyarázatát, hogy a községi bíróság hatásköre felemeltetett, úgy, hogy jövőben a községi bíróság 50 korona értókig terjedő vitás ügyekben ítélkezik és így igen sok olyan ügy, melynek a tárgya 40—50 korona között van, s mely eddig a járásbíróság előtt, magasabb illeték lerovása mellett folyt le, ezután a községi bíróság elé vihető, gondoskodni kellett tehát, hogy a kincstárt e címen károsodás ne érje. Emelve van a választott bíróság ítéleteinek illetéke s a választott bíróság előtt létrejött egyesség illetékkötelesnek van kimondva, mert a választott bírói ítéletek és egyességek eddig igen csekély illetékkel voltak megróva, pedig ezeknek az ítéleteknek ós egyességeknek a joghatálya ugyanaz, mint a jogerős bírói ítéleteknek. Részletes rendelkezések vannak a javaslatban az illetékek lerovásának módjára, idejére, az illetékek megállapítása tekintetében irányadó értékek meghatározására s az illetékek fizetési kötelezettségére nézve. Igen figyelemre méltó a javaslatnak az a rendelkezése, mely a vagyon jogi igényt nem képező, meg nem becsülhető tárgyakra nézve állapít meg bizonyos összeget, (34. §.), mely az ilyen tárgyaknál az illetékek lerovása szempontjából általánosan irányadó, amelyet tehát alapul kell venni az ilyen ügyekben az illetékek lerovása, illetőleg bélyegek fölragasztása alkalmával. Feltétlen szükség van erre a rendelkezésre, mert különben az ilyen tárgyak után az illeték mértékét megállapítani nem ]ehetne. Rendelkezik a javaslat áz árú- és értéktőzsdék, valamint a termény- ós gabonacsarnokok választott bíróságai előtt lerovandó beadványi, jegyzőkönyvi ós ítéleti illeték mórtékének megállapításáról és intézkedik a szegénységi jogon igényelhető illetékmentesség tekintetében is. Gondoskodva van a javaslatban arról is, hogy azokban a perekben, amelyek a most hatályban levő perrendtartás szerint fognak tovább tárgyaltatni, a periratokra, s amennyiben a tárgyalás jegyzőkönyvileg történnék, a jegyzőkönyvekre e javaslat 1. §-ának 1. pontjában meghatározott felemelt illetóktételek ne alkalmaztassanak. Van intézkedés a javaslatban arra nézve is, hogy Horvát-Szlavonországokban mindaddig, míg a polgári bíróságok előtti eljárásra nézve a jelenlegi törvényes határozmányok maradnak érvényben, a jelen javaslat 1. §. 1. pontjában a 2. §-ban, a 4. §-ban, a 8., 10. ós 11. §-ban meghatározott illetóktételek ne alkalmaztassanak, hanem ott ezen időpontig a jelenleg érvényben levő törvényes rendelkezések maradjanak hatályban, — mert ezekben az országokban a perrendtartás most nem változott, azok az illetókfelemelések tehát, amelyeknek oka a perrendtartás változásában rejlik, ott nem alkalmazhatók. Képv. iromány. 1910—1915. XLII. kötet. 62