Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

42 ÍÖ59. szám. letsértést, amelyet »törvény által alkotott testület, hatóság, azoknak tagj'a, valamint általában közhivatalnok ellen hivatásuk gyakorlása miatt bár nem nyilvánosan* követtek el. Az a rendelkezés pedig, amely szerint a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezet lelkészének becsülete a közhivatalnok becsületével egyenlő védelemben részesül, e hivatás közérdekű jelentőségének elismerése. c) Minősítő körülmény, ha a cselekményt aljas indokból követték el. Aki másnak önérzetét jogosulatlan önérdekből, irigységből, nyereségvágyból támadja meg, az alanyi bűnösségnek sokkal nagyobb fokát mutatja, mint aki felhevülésben vagy egyszerűen fegyelmezetlenségből sért. Ezt a kiemelést a büntetőjog erkölcsi jellege igényli. Az aljas indok fogalma büntetőjogunkban az 1908 : XXXVI. t.-c.-kel már polgárjogot nyert és a bírói gyakorlat — megfigyelésem szerint — a büntetés végrehajtásának felfüggesztése kérdésében helyes értékeléssel operál e fogalommal. A 4. §-ho0. 1. A 4. §. az egyszerű becsületsértés büntetését négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetésben állapítja meg. Megmarad a pénzbüntetés az egyszerű becsületsértésnek kizárólagos büntetéséül, mert a tapasztalás ós tekintélyes tudományos szellemirány felfogása szerint, vagyoni büntetés ennek a bűncselekménynek a legmegfelelőbb és legalkalmasabb elleneszköze. A. büntetési tétel felső határának ily mértékű felemelése kellőleg kifejezésre juttatja, hogy az a gyakorlat, amely válogatás, mérlegelés és egyéniesítés nélkül megelégedett néhány koronás pénzbüntetéssel, nem felel meg sem a bíróság érdekvédő feladatának, sem pedig a büntető ítélkezés erkölcsi hivatásának. 2. Tekintélyes helyről hozták javaslatba a jelen törvényjavaslat előkészítése során, hogy az egyszerű becsületsértés büntetéséül a fogház- és a pénzbüntetés vagylagosan állapíttassák meg. Ha összefüggésbe lehetne hozni az ily szabályozást a Btk. büntetési rendszerével, elvi kifogás nem is volna tehető e gondolat megvalósítása elien. így helyesebbnek tartottam azt a kompromissztiális döntést, amely szaporítja a minősített esetek kategóriáit és azokra főbüntetésül fogházbüntetést rendel. 3. A becsületsértés minősített esetei ugyanazok, mint a rágalmazásnál; ezekhez járul azonban még az az eset is, ha a sértés feltűnően durva. Az utóbbi minősítés elvileg független attól, vájjon az elkövetés szóval vagy tettel törtónt. Feltűnően durva lehet á sértés tartalmánál, módjánál, eszközénél, alakjánál fogva, időpontjaj helye okából, a sértettnek kiléte, személyes körülményei miatt, a sértettnek ós a tettesnek egymáshoz való viszonya folytán, stb. Az 5. §-hoz. Az 6. §. a Btk. 262. §-ának helyébe lép. A büntetési tétel aránylagosan magasabb," ha a cselekményt a 3. §. második bekezdésének 2. pontja alá eső testület, bizottság vagy személy ellen hivatásuk gyakorlására vonatkozólag sajtó útján követik el.