Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1079. Törvényjavaslat a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határzmánynak módosítása tárgyában

1079. szám. 469 járultak, hozzájárulásuk arányában felosztandó akkor is, ha ez által az illető szeszfőzde kiszállítási kerete a 3. §. második bekezdésében meghatározott részesedési alapját meghaladná. Az ipari szeszfőzdék az őket terhelő hozzájárulás fedezésére termelési időszakonként legfeljebb 300.000 koronát tartoznak fizetni. Ez az összeg azon ipari szeszfőzdék által fedezendő meglevő törzskontingensük arányában, mely szeszfőzdék a megváltandó ipari szeszfőzdék rendelkezésre kerülő kiszállítási keretében részesedni óhajtván, a fizetés teljesítésére felhívásra záros határidő alatt önként jelentkeztek. Ha egyes sajtolt élesztőt termelő ipari szeszfőzdék a jelentkezés alkalmával törzskontingensük arányát meghaladó mennyiségben óhajtanak a fentiek szerint rendelkezésre kerülő kiszállítási keretben részesedni s ehhez képest a legfeljebb 300.000 K hozzájárulás fizetésére nem törzskontingensük arányában, hanem ezt meghaladóan oly mórtékben hajlandók, amily mértékben törzskontingensük arányát meghaladó mérvben részesedni óhajtanak a megváltandó ipari keretben, erre vonatkozó jelentkezésük az összes ipari szeszfőzdék által fizetendő legfeljebb 300.000 K-t tevő hozzájárulás egy negyedrésze erejéig, minden más jelentkezést megelőzőleg első sorban figyelembe veendő. Az egyes szeszfőzdére kontingensének, illetve az előző bekezdésben biztosított előjogot igénybe vevő sajtolt élesztőt termelő ipari szeszfőzdére a kiszállítási keretben való részesedési igényének arányában eső hozzájárulás a kontingensének minden egyes hektoliterjére eső részletben, a kontingens szesznek a szeszfőzdéből való elszállítására vonatkozó bejelentés megtétele előtt a szeszadó fizetésére nézve megállapított módon, de mindég készpénzben rovandó le. E hozzájárulási összeg mérvét, valamint abból a szeszfőzde kontingensének minden egyes hektoliterjére eső hányadát a pénzügy minis ter végérvényesen állapítja meg és a netáni hátralékok a közadók módjára hajtandók be. Amennyiben az ipari szeszfőzdék által a fentiek szerint termelési időszakonként fizetendő 300.000 K ós az 1899. évi XXIV. t.-c. 1 §-a szerinti jutalmak fele része a fentebbi határozmányok szerinti felhasználás mellett valamely termelési időszakban tényleg nem vétetnek teljesen igénybe, a fennmaradó rósz az illető termelési időszak lejárta után aránylagosan visszatérítendő, illetőleg kiutalványozandó. 11. §. Ha a fogyasztás, a kincstár vagy az ipar érdekében kívánatos áralakulás azt indokolttá teszi, a pénzügyminister egyes ipari szeszfőzdék kisajátítását rendelheti el. Kisajátítás esetén a szeszfőzde a hozzátartozó összes ingatlanokkal (udvar, raktárhelyiség, szertár stb.), melléküzemeivel és összes tartozékaival s az üzemhez használt berendezésével együtt a pénzügyminister rendeletében meghatározott, de az illető folyó termelési időszak végén túl nem terjedhető napon az állam tulajdonába megy át s a kincstár jogosítva van a szeszfőzdét vagy saját üzemében fentartani, vagy más által üzemben tartatni, vagy pedig a kisajátítási áron másnak tulajdonába átengedni. Kisajátítási árként az utolsó 7 naptári év időtartamába eső és a 2 legrosszabb naptári évnek kihagyásával fenmaradó B naptári óv átlagos tiszta