Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

1078. szám. 461 lönben teljesen megfelel a fennálló törvényes rendelkezéseknek is, amennyiben maga a csődeljárás nem tekinthető peres, vagy a perrendtartás által szabályozott eljárásnak, így azok a beadványok ós jegyzőkönyvek, melyek ezen eljárás során keletkeznek, amennyiben azok illetékkötelesek, a jelen törvényjavaslatnak egyéb bírói eljárásokra vonatkozó rendelkezései alá esnek. A csődeljárásból folyólag felmerülő külön perekre azonban a jelen javaslatnak azok a rendelkezései alkalmazandók, amelyek a polgári perrendtartással szabályozott eljárásra vonatkoznak. A szakasz utolsó bekezdése alatt jelzett egyezségre nézve azért alkalmazza a javaslat a 21. §-ban megállapított legenyhébb illetékmérvet, mert ez az egyezség tulajdonképen peres eljárásoü kívül jön létre, móltányos tehát, hogy ugyanazon illeték alá vonassék, mint más bírói egyezségek, melyek a peres eljárást megelőzőleg létesülnek. 82. §. E szakaszban foglalt rendelkezés legnagyobb részben az 1894 : XXVI. t.-c 31. §-ából van átvéve, lényeges kedvezményt foglal azonban magában a felekre nézve, amennyiben úgy rendelkezik, hogy ha a felek az illeték lerovását elmulasztják, a hivatalos lelet alapján kiadott fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül, a megrövidített illeték másfélszeres összegét fizethetik le. Avval a most érvényben levő törvényes rendelkezéssel szemben, mely szerint 8 napon belül az illeték kétszeres összege volt leróható ennek az intézkedésnek a felekre nézve előnyös volta nyilvánvaló. 83. §. A 83. §. rendelkezése részben az 1873. évi IX. t.-c. 7. §-án, részben az 1894. évi XXVI. t.-c. 33. §-án alapszik, mégis ez utóbbitól eltér annyiban, amennyiben határozottan rendeli, hogy azoktól, akik a fizetésre azért vannak kötelezve, mert az illeték az elsősorban fizetésre kötelezettől behajtható nem volt, csak az egyszeres illeték követelhető, mert nem móltányos, hogy ezektől a felektől, akik a büntetés alapját képező mulasztásban nem részesek, a büntetésként kirótt felemelt illeték is követel tessék. 84. §. A szakasz rendelkezése teljesen azonos az 1894. évi XXVI. t.-c 32 §-ában foglalt rendelkezéssel. 85. §. A 85. §. rendelkezése az 1894. évi XXVI. t,-c. 30. §-ából van látvve, eltérés csak annyiban van a két rendelkezés között, hogy ebben a szakaszban kifejezés van adva annak, hogy a bíróság segédszemélyzete nincs kötelezve maga a hivatalos leletek felvételére, hanem erre a kezelőszemélyzet valamely tagját tartozik utasítani. A pertárnokra vonatkozó rendelkezés fentartatott, mert az új pólgái*