Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

448 107Ő. szám. 37. §. Ez a szakasz az 1894. évi XXVI. t.-c. 16. §-ában foglalt rendelkezé­seket tartalmazza azzal a kiegészítéssel, hogy az ítéleti illetéken kívül egyéb illetékek (beadványok, jegyzőkönyvek, közbenszóló határozatok) mérve tekintetében a kereseti és viszontkereseti követelés együttes értéke irányadó, mert ezekben az ügyekben az együttes érték képezi a per tulaj dónképeni tárgyát. , 38. §. A 38. §. az 1894. évi XXVI. t.-c. 19. §. rendelkezését foglalja magá­ban, ez a rendelkezés tehát külön indokolásra nem szorul. 39. .§. A szakasz teljesen azonos az 1894. évi XXVI. t.-c. 26. §-ában levő ren­delkezéssel, indokolása mellőzhető. - 40. §. E szakasz rendelkezése az 1881. évi XXVI. t.-c. 16. §-ából van átvéve azzal a módosítással, hogy amíg az említett törvényszakasz értelmében ezt a leró vasi módot mostanáig csak a pertárilag kezelt beadványoknál lehetett alkalmazni, e javaslat rendelkezése értelmében ez a leró vasi módozat köte­lező lesz a polgári bíróságok előtti valamennyi eljárásban s a bélyegek arra a példányra alkalmazandók, amelyik a bíróságnál marad. Ez a rendelkezés egyöntetűvé teszi a bíróságokhoz benyújtott beadványok illetékének lerovási módozatát s megszünteti a gyakori tévedésre okot szolgáltató különböző le­rovási módokat. A szakasz második bekezdése alatt felvett rendelkezésre, mely szintén az 1881. évi XXVI. t.-c. 16. §-ából van átvéve, ellenőrzés szempontjából van szükség. 41. §•• A jegyzőkönyvek, szóbeli előterjesztések, jegyzőkönyvi másolatok, mel* lékletek és mellékletmásolatok, valamint az írásban benyújtott szakértői vélemények után járó illetékek lerovásának idejét ós módját szabályozza s a beadványi illetékek lerovásánál már gyakorlatilag bevált azt a módozatot is átveszi, hogy amennyiben a bélyegek magán a jegyzőkönyvön el nem fér­nének, azokat a jegyzőkönyvhöz fűzendő tiszta, illetékmentes papírívre kell felragasztani. A csődeljárás folyamán felvett félszámolási tárgyalási jegyző­könyvek után járó illeték lerovására szolgáló bélyegeket a bejelentést tartal­mazó beadványon kell a beadványi illetéken felül leróni, ami igen meg­könnyíti az illeték lerovását azoknak, akik a tárgyaláson meg nem jelennek. Gondoskodva van a szakaszban arról is, hogy ha a'fél, aki a jegyzőkönyvi illeték lerovására kötelezve van, a jegyzőkönyv felvételénél nincs jelen, őt az illeték lerovására fel kell hívni. Ennél a rendelkezésnél az 1894. évi

Next

/
Thumbnails
Contents