Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

442 Í0?8. szám. nem volna móltányos tehát, hogy ilyen ítélet után a felek illetékek fizetésére köteleztessenek. 20. §. E szakasz intézkedése szerint a bírói egyességek után járó illeték csak abban az esetben lesz fele a megfelelő ítéleti illetéknek, ha a felek az egyességet olyan időben kötik meg, amikor még a peres kérdésben ítélet nem hozatott, s így az egyesség a peres kórdóst ítélethozatala nélkül oldja meg. Ellenben ha a felek az egyességet az ítélet meghozatala után a felsőbíróságnál kötik meg, ugyanannyi illetéket kell az egyesség után fizetni, mint amennyi az ítélet után jár. Ehhez képest, ha az ítélet bélyegben lerovandó illeték alá esett, a felsőbíróság előtt létrejött egyesség után külön illetéket nem kell leróni, mert az egyesség után járó illetékbe a bélyegben lerótt illeték betudatik, ellenben ha az ítélet készpénzben fizetendő illeték alá esett, mivel az ítélet csak jogerőre emelkedése után volt illetókszabás végett közlendő, a felsőbíróság előtt kötött egyesség után kell ugyanannyi illetéket leróni, mint az ítélet után jár. • Új rendelkezése a szakasznak, hogy az egyesség illetéke nem mint eddig, az egyesség tárgyának értéke után, hanem a per tárgyának értéke után fizetendő, ami következménye annak a rendelkezésnek, hogy az ítéleti illeték is az eljárás illetőleg a per tárgyának értéke után jár, amely illetékkel az egyesség utáni illeték szoros kapcsolatban van. A szakasz utolsó bekezdése alatt felvett rendelkezés nem teljesen új, hasonló rendelkezés van az illetóki díjjegyzék 28-ik tételében. Ezeknek a cselekményeknek az egyességekre nézve megállapított illeték alá vonása teljesen jogos és célszerű is, mert különben alkalom nyílnék az egyességi ós ítéleti illetékek alóli menekülésre az által, hogy ilyen ügyekben a felek bíróságon kívül egyeznének ki. Egyébként sem lenne indokolt, hogy ilyen esetben, ha a felek ítéletet kérnek, megfizessék az ítéleti illetéket, ha pedig ítéletet nem kérnek ne kelljen fizetni semmi illetéket. 21. §. A 21. §-ban most is érvényben levő rendelkezés foglaltatik, amelynek fenntartását indokolja az a körülmény, hogy ilyen esetekben a felek a bíróság működését igen kis mértékben veszik igénybe. : / _ ' 22. §. Ez a szakasz a fellebbezések ós felülvizsgálati kérelmek első példányának első ive után, illetőleg a fellebbezések és felülvizsgálati kérelmek bejelentése után lerovandó illeték mérvét szabja meg a fellebbezés illetőleg a felülvizsgálati kórelem tárgyának alapulvétele mellett, értókfokozatok szerint emelkedő Összegekben. Az értókfokozatok ugyanúgy vannak megállapítva mint a beadványok, jegyzőkönyvek ós közbeneső peres kérdésekben hozott birói határozatok illetékénél, az illeték mérvét illetőleg meg van tartva az a most érvényben levő rendelkezés, hogy az illeték 2.000 K értókig ugyanannyi mint amennyi hasonló érték után ítéleti illeték fejében járna. A 2.000 K-t