Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről
1078. szám. 437 6. §. A szakaszban foglalt rendelkezés alapja az 1894. évi XXVI. t.-c. 5. §-ában van lefektetve, de összhangba van hozva a javaslat 2. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéssel s a kétszeres illeték megállapítása szintén a kellő alap nélküli fellebbvitelek korlátozását célozza. A második és harmadik bekezdésben jelzett illetékmentesség szintén az 1894. évi XXVI. t.-c. rendelkezéseiből van átvéve. , • 7. §. Az itt felsorolt iratok, amelyek a polgári perrendtartás rendelkezései értelmében a jegyzőkönyvekhez és iratokhoz melléklendők, minthogy azoknak kiegészítő részeivó válnak, a jegyzőkönyvek és beadványok többi íveire megállapított illeték alá vannak vonva,_ azonban a polgári perrendtartás 244. §-ának utolsó bekezdése alatt felemlített külön jegyzőkönyvek első ive után az 1. §. 1. pontja ala.tt megszabott illeték van megállapítva, mert ezek önálló jegyzőkönyvet képeznek, más jegyzőkönyvek alkatrészeinek nem tekinthetők. 8. §. E szakasz a beadványokhoz és jegyzőkönyvékhez csatolt mellékletek illetékét szabja meg, fentartva a most érvényben levő értékhatárt, az illeték mérvénél azonban némi emelés van; ezek az iratok abban különböznek az előbbi szakaszban említett iratoktól, hogy míg az előbbi szakaszban említettek magának a. jegyzőkönyvnek alkatrészeiként .melléklendők s legnagyobb részben a felek előterjesztését, megegyezését, kérelmét, ténybeli előadásait stb. tartalmazzák, addig ezek kevésbbé fontos, a beadványban vagy jegyzőkönyvben hivatkozott körülmények megvilágítását célzó, a beadvánnyal vagy jegyzőkönyvvel szorosabb összefüggésben nem álló iratok, ebben a különbségben van az oka az illeték mérve közötti különbségnek is. 9. §. Az e szakaszban biztosított illetékmentesség oka az, hogy az itt említett határozat- és hirdetménypéldányokat a felek, a bíróság munkájának megkönnyítése céljából, a törvény rendelkezése értelmében csatolják be, nem lenne tehát méltányos, ha illetékkel terheltetnének. Egyébként hasonló rendelkezés már az 1912. évi VII. t.-cikk 20. §-ában foglaltatik. A bírósági irat postai kézbesítését igazoló tértivevóny mellékleti illetékmentességének az az indoka, hogy ezt a kézbesítést is a bíróság munkájának megkönnyítése czéljából teljesítik maguk a felek, móltányos tehát, hogy a kézbesítés megtörténtének igazolásakor illetékkel ne terheltessenek meg. 10. §. A szakasz a felzetek illetékéről rendelkezik, a jelenlegi értékhatárok megtartása mellett, az illeték mórvének némi emelésével. A felzetek és