Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

432 1078. szám. célozza; mert amint már fentebb említettem, az igazságügyi reformok keresztülvitele s minden más téren felmerülő fokozott szükségletek s a kincstárral szemben minden részről támasztott igények kielégítése olyan óriási terhet ró a kincstárra, hogy azok ellensúlyozása eóljából eleugedhetlen kötelességünk az államkincstár bevételi forrásainak jobb kihasználására s a bevételek mérsékelt fokozására törekedni. A törvénykezési eljárásnál az illeték mérsékelt emelése teljesen indokolt, mert eltekintve attól, hogy az e címen lerovandó illeték nálunk éppen nem mondható magasnak, a törvénykezési eljárás során a felek a bíróság működésót olyan gyakran, s olyan nagy mérvben veszik igénybe, hogy a lerovandó illeték a bíróságok munkájához képest aránytalannak nem tekinthető. Ezenfelül szükséges nálunk az illetékek mérsékelt emelése már azért is, mert a nagyobb közszolgáltatás követelése által remélhető, hogy a nagy mérvben kifejlődött perlekedés! kedv némileg apadni fog, ami közgazdasági fejlődésünk nagy előnyére az alaptalan, könnyelmű pereskedések megszűnését eredményezné. Végül elengedhetlenül követeli az emelést az a körülmény, hogy az új perrendtartás a törvényszéki eljárásra is a szóbeliséget alkalmazza, mi által a törvényszékek előtt tárgyalt perekben nagyszámú irat .marad el, ami a kincstár bevételének nagymérvű csökkenésével fenyeget, gondoskodni kell tehát arról is, hogy az illetékbevétel csökkenése be ne következzék. Egyébként a tervbe vett emelés a kisebb érték iránt folytatott pereknél igen csekély, csak a nagyobb érték iránt folytatott pereknél tesz számbavehető különbséget, ezek a perek pedig szemben a kisebb érték iránt folytatott perekkel, eddigelé úgyis kevéssé voltak megterhelve. Hogy a kisebb érték iránt folytatott pereknél is javaslatba hozok némi emelést, az abban leli indokát, hogy a pereknek közel 80°/°-a a kisebb, 1.000 K értéket nem haladó pertárgyak felett folytattatik, így az illetóktételek emelésénél ezeket a pereket figyelmen kívül hagyni lehetetlen. A 100 korona értéken aluli ügyekben azonban sem a határozati, sem a fellebbviteli illetékeknél nem hozok emelést javaslatba, s ezekben az ügyekben csak a beadványok, jegyzőkönyvek, mellékletek és felzetek illetékénél van igen mérsékelt 10—10 fillérnyi emelés, amit azonban elkerülni nem lehet, mert a pereknek mintegy 40—42%-a 100 K-án alóli értékért folytattatik. Viszont azonban ezekben az ügyekben a közbenszóló peres kérdésekben hozott bírói határozatok illetéke 2 koronáról 1 koronára van leszállítva, ami igen figyelemre méltó könnyítést jelent. Lényeges változást tartalmaz a javaslat ama rendelkezése, mely szerint az ítéleti illeték akkor is a pertárgy értéke után rovandó le, ha az illeték 5.000 K-n felüli pertárgy után készpénzben fizetendő, Ez a rendelkezés azt a méltánytalanságot kívánja megszüntetni, mely eddigelé a bélyegekben lerovandó, s a készpénzben fizetendő ítéleti illeték alapjának megállapításánál fenforgott, minthogy az előbbinél a per tárgya, az utóbbinál csak a megítélt tárgy értéke volt irányadó az illeték mérvére. A meghatalmazások illetékének a lerovásánál is van módosítás tervbe véve, amennyiben a polgári perrendtartás 102. §-a értelmében adható általános meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd kötelezve lesz minden ügyben, amelyben a jegyzékbe vétetett általános meghatalmazás alapján eljár, a meghatalmazás illetékét külön leróni. Továbbá, a meghatalmazások illetékének némi felemelését ós a bűnügyek-