Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

420 1078. szám. t 1 g. A választott bírói ítélet és egyezség atán. jáfó illeték lerovásának módjára nézve általában a rendes bírói ítélet és egyezség után járó illeték lerovására megállapított szabályok irányadók. Ha az illetéket bélyegben kell leróni, a bélyeget arra az eredeti ítéletre, vagy egyezségre kell ragasztani, amelyet a választott bíróság a rendes bíróságnál letesz, s a bélyeget a rendes bíróságnál szabályszerűen felül kell bélyegezni. Ha a bélyeg felragasztását elmulasztották, a rendes bíróság irodája köteles hivatalos leletet felvenni. 72. §. A rendes bíróság, a választott bírósági ítélet vagy egyezség hiteles másolatát, a bélyegben lerótt illeték Összegének feltüntetésével, az ítélet vagy egyezség beérkezésének napját követő nyolc nap alatt, az illeték kiszabásával megbízott hivatallal, minden esetben közölni köteles. Az illeték kiszabásával megbízott hivatal jogosítva van az érdekelt felektől annak az igazolását követelni: a) vájjon a peres jogügyletről állítottak-e ki okiratot; b) vájjon az ez után járó szabályszerű, illetéket lerótták-e; c) ha a jogügylet olyan, melytől a jogügyleti illeték okirat kiállítása nélkül is jár, vájjon azt illeték kiszabása végett bemutatták-e. Ha az a jogügylet, amely választott bírósági ítélet vagy egyezség tárgya volt, csak okirat kiállítása esetében esik illeték alá ós okiratot nem állítottak ki, akkor a rendes bíróságnál letett eredeti választott bírósági ítéletet ^agy egyezséget az illető jogügyletről készített okiratnak kell tekinteni ós a jogügyleti illetéket oly módon kell kiszabni, hogy ebbe az illetékbe a választott bírósági ítélet vagy egyezség után járó illetéket be kell számítani és a fizetésre kötelezett felek terhére csak az esetleg mutatkozó többletet kell előírni. Ehhez képest, ha a választott bírósági ítélet vagy egyezség után lerótt illeték a jogügylet után járó illeték összegét meghaladja vagy azzal egyenlő, a jogügyleti illeték kiszabását mellőzni kell. Ha pedig a jogügyletről okiratot állítottak ki és a felek az ettől járó illeték lerovását nem igazolják, az illeték kiszabásával megbízott hivatal a jogügyleti illetéket teljes összegében, tehát a választott-bírósági ítélettől vagy egyezségtől lerótt illeték beszámítása nélkül, s ezenfelül, ha jövedéki büntető eljárásnak helye nincsen, azt a felemelt illetéket is, melyet a mulasztás miatt fizetni kell, kiszabja és beszedi. Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha olyan jogügyletről van szó, mely után a jogügyleti illeték okirat kiállítása nélkül is jár, ha a felek nem igazolják, hogy az illető jogügyletet illeték kiszabása végett bejelentették. Ezen felül, a mennyiben a 70. §. értelmében járó ítéleti vagy egyezségi illeték 60 koronát meghalad, az ítéleti vagy egyezségi illetéket is ki kell szabni és be kell szedni.