Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

408 1078. szám. y 36. §. Több pernek közös tárgyalás és eldöntés végett egyesítése esetében (Pp. 233. §.). az illetékek mértéke tekintetéből az értékek együttes összege irányadó, az ítéleti illetéket azonban minden egyes per tárgyának értékétől külön le kell róni, tekintet nélkül arra, hogy az egy eljárásba egyesített pereket egy végítélettel vagy pedig több elkülönített végítélettel döntik-e el (Pp. 387. §.). Részítéletnél (Pp. 388. és 389. §.) az ítéleti illeték szempontjából mindig a részítélet tárgyának értéke irányadó. A részítélet és végítélet illetéke egy perben együttvéve nem lehet nagyobb, mintha az ügyet egy végítélettel döntötték volna el., Ha az alperes beszámítási kifogása felett külön tárgyalás folyik (Pp. 389. §-ának első bekezdése) az illetéket a beszámítási kifogás felett hozott ítélettől külön le kell róni. ^ 37. §. - • Ha az ítélet a kereseti és viszontkereseti követelés érdemében dönt, az ítéleti illetéket mindkét követelés után külön le kell róni. Ha a bíróság a viszontkereset érdemében nem határoz, a viszontkereseti követelés az ítéleti illeték megállapításánál nem jön figyelembe. Egyéb illetékek mértéke tekintetében azonban a kereseti ós viszontkereseti követelés együttes összege irányadó. 38. §. Ha a bíróság égy határozattal az ügy érdemében ós valamely olyan kérdésben is dönt, amely kérdés felett hozott határozat a 11. §-ban megállapított illeték alá esik, mind a két határozat után járó illetéket külön* külön le kell róni. 39- §, Ha a bírói egyezségbe a vitás kérdés elintézésén felül oiyan új jogügyletet foglalnak bele, amely vita tárgya nem volt, az egyezségi illetéken felül a jogügylet természetének megfelelő illetéket külön le kell róni. A teljesítési határidőnek, a teljesítés helyének, vagy a kamatlábnak megváltoztatására vonatkozó megállapodást ilyen külön illeték alá eső jogügyletnek tekinteni nem lehet. -