Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1076. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a požega-velikai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
1076. szára. 381 végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasópítmények, jár Q mű vek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási ^er vezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja, A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok ós kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára, szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes költségére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 12-0°/oo-ben állapíttatik meg. A kanyarulatok sugara a nyílt pályán 300 méternél kisebb nem szabad hogy legyen. A 600 méternél kisebb sugarú kanyarulatok átmeneti ívekkel tűzendők ki ós két ellenkező irányú kanyarulat között legalább 10 méter hosszú, túlemelós nélküli egyenes pályarósz legyen. A vasút irány- ós lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül líem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4*0 (négy) méter kell, hogy legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelósnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához ós anyagához képest — bezárólag 2'5 méter magasságig V-/-2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-fi lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül ós úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne
