Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1064. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatásról

216 1064. szám. Egyébként az elnök a hallgatóságot csak akkor távolíthatja el, ha a rendet ismételt figyelmeztetés ellenére is zavarják és a csend egyes rendzavarók eltávolítása után sem áll helyre. .'•••' -\ . A közgyűlési elnök jogköre. 38. §. Á közgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be; vezeti a tárgyalást ; szavazásra felteszi a kérdéseket és kijelenti a határozatokat; őrködik a rend fentartása és a tárgyalás szabályszerű lefolyása fölött és ennek biztosítása végett karhatalmat vehet igénybe. Azt a bizottsági tagot, aki a rendet vagy csendet tartósan ós oly mértékben zavarja, hogy a közgyűlés működését veszélyezteti, az elnök karhatalommal eltávolíttathatja és az üléstől távol tarthatja. Az elnököt elnöki minőségében szavazati jog nem illeti, sőt ha egyéb címen van is szavazati joga, ezt, ha elnökként működik, nem gyakorolhatja,. de szavazategyenlőség esetében az elnök köteles dönteni. Széksértés. 39- §• Ha a törvényhatósági bizottságnak valamely tagja, vagy az a tisztviselő, akit ülósi és szavazati jog illet, oly kifejezéssel él, amely a tanácskozás móltóságára, vagy egyesekre sértő és a sértést az elnök felhívására rögtön vissza nem vonja, vagy aki a szó megvonása után sem áll el a szótól, vagy a tanácskozást botrányos magaviseletével figyelmeztetés után is zavarja, azt a törvényhatósági bizottság közgyűlése széksórtés címén, az elnöknek vagy a vármegye táblabírájának indítványára, vita nélkül, titkos szavazással és fellebbezés kizárásával még ugyanabban az ülésben kétszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti. A pónzbírságot a vármegyei szegényalap javára kell fordítani. A kiszabott pénzbírságot közigazgatási úton kell behajtani. A megbírságolt a pénzbírság lefizetéséig a közgyűlés tanácskozásában ós határozathozatalában nem vehet részt. A pénzbírság kiszabása a más jogszabályokban foglalt büntetőjogi felelősséget nem érinti. Érdekeltség és elbírálása. 40. §. Senki sem vehet részt a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén a tárgj^alásban és szavazásban olyan ügyben, amelyben saját maga, házastársa, egyenes ágon rokona vagy sógora, testvére, testvérének házastársa vagy házastársának testvére közvetlenül érdekelve van. Aki a vármegye közjavadalmait bérli, haszonbérli vagy a vármegyével szerződéses viszonyban vagy perben áll, a közjavadalmakra ós a szerződése, vagy peres viszonnyal kapcsolatos ügyekre vonatkozó közgyűlési tárgyalásban és határozathozatalban nem vehet részt.