Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1064. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatásról
206 1064. szám. II. A vármegyei törvényhatósági bizottság. I. Általában. A vármegyei törvényhatósági bizottság és alkatelemei. 11. §.' A vármegyei törvényhatósági bizottságnak elnöke a főispán. Tagjai: felerészben a vármegye közönségének választottjai, felerészben a vármegye területén legtöbb egyenes állami "adót fizetők. Ezeken kivül a törvényhatósági bizottság közgyűlésén ülési és szavazati joguk van a 33. §-ban megnevezett tisztviselőknek. Az ilyen tisztviselő, ha a törvényhatósági bizottságnak választott vagy legtöbb adót fizető tagjává lesz, a hivatali állásával járó szavazati jogát. nem gyakorolhatja. A bizottsági tagok száma. 12. §. A vármegyének minden kétezer lakosára négy bizottsági tag esik. A bizottság tagjainak száma azonban százhúsznál kevesebb ós hatszáznál több nem lehet. Ha az általános népszámlálás szerint a vármegye lakossága legalább tíz százalékkal szaporodott, a törvényhatósági bizottság elhatározhatja, hogy tagjainak számát attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor a választott tagok felerésze kilép, e §. első bekezdésének megfelelően felemeli. A bizottsági tagság kellékei. 13. §. A vármegye törvényhatósági bizottságának választott és legtöbb adót fizető tagja csak az lehet: 1. akiben megvannak azok a kellékek, amelyek az országgyűlési kép viselő választói jogosultsághoz szükségesek ; 2. aki írni és olvasni tud ; 3. akinek a vármegye területén legalább két év óta van ingatlan vagyona, vagy aki ugyanannyi idő óta ott lakik. Azt, aki a vármegye székhelyén lakik, akkor is a vármegye területén lakónak kell tekinteni, ha a szókhely törvényhatósági joggal felruházott város. Bizottsági tagságból kizáró okok. 14. §. A vármegye törvényhatósági bizottságának sem választott, sem legtöbb adót fizető tagja nem lehet:
