Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1058. Törvényjavaslat a hatóságok büntetőjogi védelméről

1058. szám. 9 Feltűnő az is, hogy — mint azt már a Szilágyi Dezső-féle büntetőnovella-javaslat (1892.) indokolása is hangsúlyozta — az országgyűlés tagja nem részesül kellő védelemben az oly'tettleges bántalmazás ellen, amely őt hivatásának gyakorlásában érte. Fennálló jogunk szerint (Btk. 165. §.) hatóságnak legalsóbbrendű közege ellen elkövetett ily tettleges bántalmazás bűntett. De azt, aki az országgyűlés tagját bántalmazza tettleg hivatásának gyakorlásában, csupán pénzbüntetéssel lehet büntetni (Btk. 261. §.), fogházzal pedig csak akkor, ha a bántalmazás nyilvánosan törtónt (Btk. 262. §.) A 163. §. harmadik bekezdése nem említi meg az országgyűlés bizottságának tagját. Ez hézag, mert van oly eset, .ahol a bizottság megbízása akkor is tart, amikor az országgyűlést már feloszlatták. (Képviselőházi házszabályok 292. §.; 1892: XXL t.-c. 9. §.). A 163. §. harmadik bekezdése a háznak vagy a bizottságnak választott tisztviselőjét ós kiküldöttét sem említi. Ez is hézag, mert az országgyűlés tagjának törvényhozó hivatása nem fedi teljesen a tisztviselői ós kiküldötti minőségből folyó feladatokat, amelyek között többféle igazgatási sőt bírás kodási tennivaló is fordul elő. A háznagy tekintetében pedig a védelem kifejezett biztosítása annál kevésbbé mellőzhető, mert annak funkciója az országgyűlés feloszlatásával nem ér véget. 9. Az országgyűlés két házának hivatalainál alkalmazott személyzeí védelme felől szintén nincs rendelkezés ós megfelelő védelmet igényel az 1912:LXVH. t.-c. által felállított képviselőházi őrség. 10. Az 1867: XII. t.-c. a magyar államhatalom gyakorlásának bizonyos terén módosította az államhatalom gyakorlásának rendj ót ós az államhatalom gyakorlását a cél követelte és tüzetesen megjelölt határok között a delegációra bízta. Megfelelő rendelkezést tett az osztrák törvényhozás is. A két delegációnak egyező határozatában két külön államakarat nyilvánul meg és viszont csak a két delegációnak egyező határozata foglalja magában a közös ügyekre vonatkozó s a delegációk hatásakörébe utalt tennivalóknak pozitív eldöntését. A Btk. ennek az államjogi elrendezésnek folyományakép az osztrák delegációt a magyar delegációval egyenlő büntetőjogi védelem alá helyezte (152. §. 2. pontja, 173. §., 269. §.) és az osztrák delegáció tagját a magyar delegáció tagjával egyenlő védelemben részesíti (163. §. harmadik bekezdés). Ez maga után vonná az osztrák delegáció közegeinek védelme felől való rendelkezést is. Kiemelem, hogy az a büntetőtörvényjavaslat, amelyet az osztrák igaz ságügyminiszter az 1912. óv folyamán az országgyűlés elé terjesztett, az alkotmányos képviseletek ós köztestületek védelme felől rendelkezve (11 rósz, 146—148. §.) szintén védelemben részesíti nemcsak a magyar delegá.ciót, annak bizottságát ós tagját (97. §.), de a magyar delegáció hivatalnokát, valamint segéd- ós szolgaszemélyzetét is (100. §.). Ennek a védelemnek azonban a viszonosság a feltétele (97. §.). III. A törvényjavaslat rendszere. A törvényjavaslat értékesíti a fennálló jog anyagából mindazt, ami a gyakorlatban bevált és amit a bírálat nem kifogásolt. Képv. Iromány. 1910—1915. XLII. kötet 2