Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

468 1057. szám. belföldi törvény szerint tekintet nélkül a felébb vitelre, végrehajthatók (Pp. 415., 416. és 509. §.). A kölcsönösen végrehajtható határozatok a következők: ítéletek, végzések, továbbá a Pp. 606—620. §-ai értelmében váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy ós csekk alapján kibocsátott meghagyás. A magyar polgári perrendtartásban szabályozott ennek a meghagyásnak bizonyos eltérésekkel az osztrák perrendtartás meghagyásos eljárásában (Aíandatsverfahren) kibocsátott meghagyás felel meg, amelynek helye van közokiratok, bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített magánokiratok, valamint oly okiratok alapján, amelyekkel a peresített követelés tekintetében valamely dologi jogot telekkönyvileg bekebeleztek (osztrák polgári perrendtartás 548. §.), továbbá a fizetési meghagyás a váltó- és csekiieljárásban (osztrák polgári perrendtartás 555. §-a és az 1906. évi osztrák csekktörvény 24. §-a). Az osztrák jognak megfelelő ezekre a meghagyásokra tehát az 1. pont zárójelben utal. A Pp.606—620. §-aiban foglalt meghagyásos elj terjedelem tekintetében nem azonos az osztrák meghagyásos eljárással. Ámbár az előadottak szerint Ausztriában meghagyásos eljárásnak helye van oly okiratok alapján, amelyek nálunk nem szolgálhatnak meghagyásos eljárás alapjául, az osztrák meghagyásos eljárás is az alapul szolgáló okiratok tekintetében oly biztosítékokkal van ellátva, hogy a végrehajthatóság kölcsönösen elismerhető. Viszont a kereskedelmi utalvány és kötelezőjegy alapján a Pp 620. §-a szerint nálunk kibocsátott meghagyás Ausztriában is végrehajtható lesz, dacára annak, hogy ott ily okiratok alapján nem bocsátanak ki meghagyást. Hogy a Pp. 5S8 — 605. §-aiban szabályozott egyszerű fizetési meghagyásos eljárásban (az osztrák »Mahnverfahren-) kibocsátott fizetési meghagyások kölcsönösen végrehaj thatóknak nem ismertetnek el, azt a szerződés 2. cikke mondja ki. 2. Új végrehajtható okirat az eddigi állapottal szemben a tartási igény iránt polgári nem peres eljárásban hozott jogerős végzés. Minthogy itt a jogosított fél életszükségleteinek kielégítéséről van szó ós nem lehet tartani attól, hogy e téren a végrehajtási viszonosság panaszra adhatna okot, az ily" határozatok kölcsönös végrehajtása jogosult. A magyar gyámhatóságok ily tárgyú határozatainak végrehajtásáról a 19. cikk rendelkezik. Épen magyar részről merültek fel panaszok, hogy gyámhatóságainknak a tartást, valamint a kiskorúak és a gyámhatóság alatt álló személyek kiszolgáltatását tárgyazó határozatait Ausztriában nem lehet végrehajtani. Az 1. cikk 2. pontja ós a 19. cikkezen a bajon most segít. 3. A polgári peres vagy nem peres eljárásban kötött egyességek jelenleg is kölcsönösen végrehajthatók. Habár a Pp. 423. §-a értelmében csak az a bírói egyesség bír jogerős bírói ítélet hatályával, amelyet a bíróság jogerős végzéssel tudomásul vett és habár a Ppó. 31 §-ának 2. pontja szerint csak a polgári bíróság előtt kötött és jogerős bírói ítélet hatályával bíró egyesség végrehajtható közokirat: mindazonáltal a szerződés a 3. pontban a bírói egyességnél nem említi a jogerőt. Ezzel a szerződés kifejezést ad annak, hogy a végrehajtás végett megkeresett bíróság nem vizsgálhatja azt, vájjon az egyességet tudomásul vevő végzés jogerőre emelkedett-e. 4. A csődeljárásban keletkezett azok az okiratok, amelyek a 4. pont szerint kölcsönösen végrehajthatók, jelenleg is kölcsönösen végrehajthatóknak vannak elismerve. 5. A magyar tőzsdebíróságok, valamint az osztrák tőzsdei választott bíróságok jogerős határozatainak, valamint az előttük kötött egyességeknek kölcsönös végrehajthatósága jelenleg is el van ismerve. Az 5. pont azzal,