Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

462 Í057. szám. szeregyességek, az ily eljárás alatt keletkezett jogerős bírói végzések, á csődeljárás alatt keletkezett felszámolási jegyzőkönyvek hivatalos kivonatai és szövetkezet csődjében jogerősen jóváhagyott járulékkimutatások. 5. A tőzsdebíróságok ós a tőzsdei választott bíróságok jogerős határoza­tai, valamint az előttük kötött egyességek, még pedig akkor is, ha a felek magukat e bíróságoknak írásbeli megegyezéssel vagy olyan kötlevól nem kifo­gásolt elfogadásával vetették alá, amely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ügyletből eredő jogvitákat a tőzsdebíróság vagy a tőzsdei választott bíró­ság dönti el. 6. Közjegyzői okiratok (5. cikk). Polgári peres vagy nem peres eljárásnak kell tekinteni e szerződés értel­mében az eljárást polgári ügyekben a rendes és a külön bíróságok (főudvarnagyi bíróság, főudvarnagyi hivatal, iparbíróság stb.J előtt. E szerződés értelmében külön bíróságoknak kell tekinteni a községi bókéltető hivatalokat, a magyar köz­ségi bíróságokat és bókebírákat, valamint azokat a választott bíróságokat, amelyek tekintet nélkül minden választott bírósági szerződésre, valamely külön állami jogszabály alapján járnak el. r 2. cikk. Nem ismertetnek el mint végrehajthatók: 1. a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett fizetési meghagyások; 2. a polgári peres vagy nem peres eljárásban hozott azok a határozatok, amelyek pénzbírságban vagy pénzbüntetésben marasztalnak. 3. cikk. Az 1. cikk 1. pontjában megjelölt bírói határozatok végrehajtása a köte­lezett ellen csak akkor rendelhető el, ha a per bírósága a következő 1—15. pontokban megjelölt valamely ok alapján illetékes volt és nincs a végrehajtó államban oly bíróság, amely a per elbírálására kizárólagosan illetékes volna. 1. Az alperes általános illetékessége a per bíróságának joga szerint. 2. A tartózkodás helyének illetékessége perbeli cselekvőkópességű olyan személyek elleni követelésekre nézve, akik valamely helyen huzamosabb tar­tózkodásra utaló körülmények között tartózkodnak (például mint cselédek, kézi vagy gyári munkások, iparossegédek vagy tanoncok, főiskolai hallgatók vagy más tanulók). Ez a rendelkezés a fegyveres erőnek tényleges szolgá­latban álló azokra a tagjaira, akik csakis vódkötelezettségüket teljesítik, olyképen alkalmazandó, hogy irányukban az állandó katonai állomás helye határozza meg ezt az illetékességet. 3. Az ügyek vitelének illetékessége. Külföldi közintózetek, testületek, kereskedelmi társaságok, szövetkezetek, eg3 7 esületek, alapítványok és más vagyontömegek ellen támasztott követelések annál a bíróságnál érvényesíthetők, amelynek területén állandó képviselő­ségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbízott közegük van. 4. A telep helyének illetékessége. Azok ellen, akiknek a lakóhelyük szerint illetékes bíróság területén kívül olyan gyári, kereskedelmi vagy ipari telepük vagy pedig üzlet vagy hivatás folytatására szolgáló más olyan telepük van, ahol ügyletek kötésével /

Next

/
Thumbnails
Contents