Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1033. szám. 229 A bevételi kezelésben 18-242 millió K tiszta bevételi többlet mutatkozik, amennyiben a rendes bevételek tisztán 172-412 millió K-val többet, a rendkívüli bevételek ellenben tisztán 154-170 millió K-val kevesebbet eredményeztek az előirányzatnál. A tiszta eredmények itt is úgy állottak elő, hogy az előirás némely ágazatoknál meghaladta az előirányzatot, másoknál ellenben az előirányzat mögött maradt Nevezetesen tett a bevételi többletek bruttó összege a rendes kezelésben 229-377 millió Kt ós a rendkívüli kezelésben 14-563 millió Kt, amivel szemben azonban más ágazatoknál a rendes kezelésben 56-965 millió K és a rendkívüli kezelésben 168733 millió K bevételi kevesblet áll. A rendes kezelés bevételi kevesbletei közül a legjelentősebb tétellel találkozunk a pénzverés és fémbeváltásnál, ahol 4-352 millió Kval kisebb bevételt értek el, főleg abból az okból, hogy az ezüst két- és egykoronásoknak nagyobb menynyiségben való kiverése miatt az aranypónzítóst csökkenteni kellett, de a fómbeváltás is kisebb volt a reméltnél, ami a pónzítósi illetékeket is csökkentette. A selyemtenyésztésnél a bevétel 2-593 Kval maradt az előirányzat mögött, mivel egyrészt a gubótermés nem volt oly kedvező, mint amilyenre az előirányzat alapíttatott, másrészt pedig időközben a gubóárak is hanyatlottak, amivel szemben azonban ezen ágazat rendes kiadásainál 2-547 millió K megtakarítást találunk. A kőszénbányászat bevétele 1*905 millió Kval kisebb, mint a költségvetés szerint remélni lehetett; az előirányzott szónmennyisóget ugyanis kitermelni nem lehetett, mivel azok a befektetési munkálatok, amelyek a széntermelés fokozását hivatvák szolgálni, az 1912. évben hatásukat teljes mérvben még nem éreztették és mivel ez évben általában nagy munkáshiány -volt. Ezenkívül a termelés olcsóbbá tétele végett új fejtési eljárás előmunkálatait is kezdték meg, ami miatt a termelés egyelőre hátramaradt. A fémkohászat 689 ezer Kval hozott kevesebbet az előirányzottnál, mert a bányaművek által beváltott bányatermékeknek sem mennyisége, sem fómtartalma nem érte el az előirányzatot, amiből folyólag a bányatermékek után befolyt olvasztási költségtérítmóny is kisebb volt. A mértékhitelesítés és fegyvervizsgálatnál 238 ezer Kval kisebb bevétel éretett el, mely visszamaradás nagyrészt az 1912. év kedvezőtlen gazdasági viszonyainak tulajdonítandó, amennyiben az üvegedény- ós mérleggyárosok évi termelésüket a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok folytán korlátozták, másrészt a lőfegyvervizsgálati próbaállomás csak az óv második félében kezdte meg működését. A rendkívüli bevételeknél 123-531 millió K bevételi visszamaradás onnan van, hogy az 1904 : XIV. t.-cikk, valamint az 1912. évi költségvetési törvény alapján eszközlendő beruházások fedezése céljából kötvények az 1912. évben egyáltalán ki nem bocsáttatván, az ilyen kötvények értékesítéséből az előirányzott bevétel egészében elmaradt. Ugyancsak elmaradt az a 33-124 millió K kölcsönbevótel is, mely a közös hadsereg fejlesztése, az új tábori tüzérségi anyag beszerzése, a hajóhad kialakítása céljából eszközlendő beszerzésekre és a pólai erődítési körzetben folyó kikötőépítósi munkálatok fedezése végett szintén kötvények értékesítéséből volt előirányozva. A pénzverés és fémbeváltásnál 8-959 millió Kval kevesebb az eredmény az előirányzattal szemben, aminek oka az, hogy az osztrák-magyar bank az előirányzott 20 millió K értékű egyforintos helyett csak 12 millió K értékűt szállított be. Az ipari és kereskedelmi céloknál 900 ezer Kval kisebb bevétel éretett el, mint előirányozva volt, mert a pénzügyi tárcánál az egy- ós kótkoronás
