Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1033. szám. 227 hogy a védműveikbe beépített alaptőke meghaladta az általuk a törvény szerint viselhető maximális összeget. Az állami vasgyáraknál 2-034 millió K előirányzat nélküli kiadás jelentkezik, amelyből a ruszkatői falepároló részvénytársaság 4.000 darab 500 K-ás részvényének megvásárlására 2 millió K f a rozsnyó—rudnai és csetneki bányák feltárására- pedig 27 ezer K fordíttatott. A nem állami elemi iskolák segélyezésénél említést érdemel az az l800 millió K előirányzat nélküli kiadás, mely a községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók, illetve tanítónők részére az 1912. évre rendkívüli drágasági segély címén engedélyeztetett. A színművészeti kiadásoknál 700 ezer K előirányzatnélküli kiadás utalványoztatott a m. kir. Operaház tatarozási ós átalakítási munkálataira és az egyes tagokkal szemben fennálló szerződések megszüntetése céljából. A szőlészet és borászatnál az előirányzattal szemben 627 ezer K többköltség merült fel, melynek legnagyobb része a phylloxera elleni védekezés céljaira fordíttatott, 101 ezer K pedig mint előirányzatnélküli kiadás a tokajhegyaljai jégverés által károsult szőlőbirtokosok részére kamatmentes kölcsön felében engedélyeztetett A mező- és közgazdaság különböző ágainál mutatkozó 430 ezer K előirányzat nélküli kiadás túlnyomó részben az. 1911. évi rossz termés folytán szükséges takarmánynemű, tengeri és burgonya beszerzésére, illetve beszerzésének támogatására fordíttatott. A ministerelnökségnél az 1848/49-iki honvédek segélyezése 392 ezer Kval haladta meg az előirányzatot, mert az 1848/49-iki honvédözvegyek nyugdíjjogosultsága azokra a honvódöz végy ékre is kitérj esztetett, akik férjükkel az 1867. év lejárta előtt keltek egybe; a korábbi szabály szerint a házasságkötésnek 1849. évi december hó 31-ig kellett történnie. A hegyvidéki, erdélyrészi (székelyföldi) és felvidéki földmívelő nép seyélyezésénél ki kell emelnünk azt a 400 ezer K előirányzatnélküli kiadást, amely az 1912. évi abnormis időjárás okozta gazdasági bajok enyhítésére szükséges költségekből ered. Az állami erdőknél az előirányzattal szemben 341 K többköltsóg mutatkozik, mely túlnyomó részben az árviz által megrongált üzleti épületek ós szállítási eszközök helyreállítására fordíttatott. Ezenfelül a felső- és középvisói közbirtokosságnak 14.000 K államkölcsön engedélyeztetett ós úgy a Dunaszabályozáshoz, mint a Temes—Boga folyók szabályozásához fizetendő hozzájárulások is nagyobbak voltak az előirányzatnál. Nagyobb összegű túlkiadás volt még az állami jószágok és telepítési szolgá'atnál, 291 ezer K, az országos magyar szépművészeti múzeumnál és a magyar történelmi képcsarnoknál 257 ezer K, a közjótókonyságnál és az emberbaráti intézményeknél 237 K, az állami elemi népiskoláknál 214 ezer K és a ministerelnökségnél az ő Felsége I. Ferenc József király megkoronáztatása 40 évfordulója emlékére emelendő emlékmű költségeinél 208 ezer K erejéig. A rendkívüli kezelés beruházási részében a legjelentősebb kiadási többletet mutatják az állami vasgyárnak 3-263 millió Kval, amely összegből a diósgyőri Martin-kohó és gépgyári mozdonyosztály bővítésére 1-896 millió K, a diósgyőri gyártelepi ivóvízvezeték létesítésére és lakóházak építésére 649 ezer K r a zóiyombrózói csőgyár bővítésére, a rozsnyó-ri:dnai és csetneki bányászat fejlesztésére 378 ezer K s végül báró Jakobs Ottokár szepesmegyei vasbányáinak megvételére 340 K esik. Az államvasutaknál szintén jelentős kiadási többlet van, és pedig 3-183 millió K, amiből azonban 2-071 K a helyi érdekű vasutak befizetéseiből és másnemű hozzájárulásokból fedezett különféle beruházásokra, jelesül csatlakozó állomások létesítésére, továbbá forgalmi eszközök beszerzésére, állomások és vágányok építésére és bővítésére esvén,, megfelelő bevétellel ellensúlyozva van; a többi 1-109 millió Kt az 1907. évi
