Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1033. szám. 225 fűtési költségeire szolgáló javadalmak. Az állami nyomdára előirányzott költségvetési hitelt 530 ezer K-val haladta meg a közigazgatásilag utalványozott összeg, részint a nagyobb mennyiségben megrendelt állami értékcikkekhez, szigorú számadású és különösen az egyes adó reformmal kapcsolatosan kigyártott rendkivül nagy mennyiségű nyomtatványokhoz beszerzett papiros nagyobb költsége, részint az üzem fejlődésével járó munkásszemélyzeti lótszámszaporítás, valamint a bérek és óradíjak emelkedése folytán. A büntetéspénzek, országos alapjánál 476 ezer K-t tesz a kiadási többlet, mert a számosújvári országos fegyintézet javító-nevelőintézetté való átalakítása, valamint a többi javító-nevelőintézetek befogadási képességének fokozása érdekében nagyobb mérvű építkezéseket kellett foganatosítani. A kir. ügyészségek túlkiadása 429 ezer korona, aminek oka abban rejlik, hogy a minden téren mutatkozó áremelkedés következtében a bírósági fogházak szükségleti cikkeinek beszerzési költsége is nagy móvben emelkedett, továbbá az, hogy a bírósági szakértők díjainak szabályozása következtében, különösen a könyves orvosszakértők díjaira az előző évinél magasabb összegek utalványoztalak. Hozzájárult a túlkiadás emelkedéséhez az a körülmény is, hogy a bűnügyi forgalom növekedése folytán rendkívüli esküdtszóki ülésszakok tartattak s így az esküdtek részére is nagyobb összegű illetményt kellett kifizetni. Az állami középiskolák és középiskolai internátusokra 367 ezer K-val többet költött a kormány az előirányzatnál, mert a tanulók számának nagy-mértékű emelkedése uj osztályok megnyitását vonta maga után, ami természetesen a tanítási személyzet számának emelkedésével járt. Ezenfelül a hittanárok és hittanítók díjai rendeztettek és felemeltettek, végül a nyers anyagok és ipari cikkek megdrágulása miatt a dologi kiadások fedezésére engedélyezett hitelösszeg sem volt elégséges. Az országos büntető intézetek túlkiadása 358 ezer korona, melyet az igazságügyminister azzal indokol, hogy a budapesti kir. országos gyűjtőfogház a fiatalkorúak országos fegyházává alakíttatott át s a gyűjtőfogházban elhelyezett fiatalkorúak élelmezési, ruházati stb. szükségleteinek költségeire ezen a címen nem volt fedezet, minélfogva itt túlkiadásnak kellett mutatkoznia A magyar kir. postatakarékpénztárnál arra való tekintettel, hogy mindkét üzletág nagyobb betétálladékkal indult meg, s így aránylag több volt a tőkésítendő és fizetendő kamat is, nemkülönben a forgalom s kivált a takarék- és cheque-üzlet emelkedése folytán 348 ezer K túlkiadás keletkezett. A sójövedék 342 ezer K túlkiadása a sóforgalom emelkedése folytán a sótermelós fokozásában a munkabérek emelkedésében, továbbá a sóraktárak részére beszerzett 40 darab mérleg kölségeiben, a sóhivataloknál használatban levő mérlegek hitelesítésével és alapos kijavításával kapcsolatos nagj^obb összegű kiadásokban, végül az őrlött sóforgalom emelkedése következtében előállott nagyobb őrlési költségben, nagyobb mennyiségű zsák és csomagoló anyagbeszerzésében találja indokát. A pénzügyi igazgatóságok fő- és székvárosi adófelügy elő, központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál egyrészt a személyi járandóságok rovatán a status rendezésből kifolyólag szervezett állások betöltése, másrészt a dologi kiadásoknál felmerült nagyobb szükséglet folytán 311 ezer K túlkiadás utalványoztatott. A földgáz, petróleum és káliumsó kutatásánál az üzem az 1912. évi munkaprogrammon túl kibővíttetett, minek következtében nemcsak a rendelkezésre álló költségvetési hitel vétetett igénybe, hanem 295 ezer K túlkiadás is folyó sí ttatott. A ménesbirtokgazdaságok, gödöllői kronauradalom és a palánkai csikótelep 259 ezer K túlkiadása onnan származik, hogy a bábolnai ménesbirtokot az 1912. év tavaszán nagymérvű jégverés érte s emiatt csaknem az összesKépv. iromány. 1910—1915. XLI. kötet. 29
