Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXIX. Törvényjavaslat az egységes birói és ügyvédi vizsgáról

CLXÍX. szám. CLXIX. ssám. Törvényjavaslat az egységes birói és ügyvédi vizsgáról. (A képviselőház által-elfogadott szerkezet.) 1. A vizsga és előfeltételei. ' ' i- §• ' A gyakorlati bírói vizsgálat és az ügyvédi vizsga helyófre a jelen törvényben szabályozott egységes bírói és ügyvédi vizsga lép. 2. §. A vizsga tárgyai: a magánjog és a büntetőjog anyagi és alaki részének összes ágai, nevezetesen az általános polgári, az úrbéri és a telekkönyvi jog, a kereskedelmi-, a váltó-, a csőd- és a bányajog, a polgári peres és nem peres eljárás, a büntetőjog és a bűnvádi eljárás; úgyszintén a magyar közjog, valamint a közigazgatási és a pénzügyi jognak azok a szabályai, amelyeknek ismerete a bírói ós az ügyvédi hivatáshoz szükséges. A vizsga írásbeli ós szóbeli. A szóbeli vizsga nyilvános. A vizsga nyelve a magyar. Fiume városára ós kerületére nézve a fennálló gyakorlat érintetlenül marad. ' • Vizsgára csak azt lehet bocsátani, aki: 1. a jogi ós államtudományi tanulmányok szabályszerű befejeztével belföldi tudományegyetemen a jogtudori oklevelet megszerezte ós ez után 2. legalább három éven át joggyakorlaton volt. Aki a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi vagy jogakadémiai nyilvános rendes vagy rendkívüli tanár belföldön három éven át működött és az 1. pontban megkívánt kelléknek megfelel, azt vizsgára kell bocsátani akkor is, ha nem volt joggyakorlaton. E kellékek alól felmentésnek helye nincs. A joggyakorlat idejét a fegyelmi bíróság meghosszabbíthatja (16. §.).