Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXXII. Törvényjavaslat a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

26 CLXXII. szám. 9. §. A jegyzők és a segédjegyzők nyugdíjának kiszabásánál minden esetben olyan összeget kell alapul venni, mint a mely e törvény 1. és 7. § ai értelmében legkisebb alapilletmény ós koxpótlék címén jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, a kik e törvény életbelépte előtt ennél magasabb összeg alapulvételére szereztek igényt. A törvényhatóság abban az esetben, ha a megfelelő fedezet előzetesen biztositva van, a belügyminister jóváhagyása mellett megengedheti, hogy a nyugdíj kiszabásánál az előbbi bekezdésben emiitett összegen felül a természetben adott lakás egyenértéke, vagy a lakáspénz is —- mindkettő legfeljebb 600 korona összeg erejéig — számitásba vétessék. 10. §. E törvény rendelkezései a jegyzők által végezhető magánmunkál átokért és a jegyzők némely hivatalos működéseért engedélyezett szabályszerű díjfelszámitást, valamint a terhes átalányokat nem érintik. 11. §. A községi-és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1904 : XI. t.-c. hatályát veszti. 12- § E törvény a kihirdetés napján lép életbe. A jegyzői és segédjegyzői fizetések kiegészítésére, valamint a korpótlékra vonatkozó rendelkezések 1914, évi január hó 1-től számított joghatálylyai érvényesek. Az e törvény alapján az államot terhelő fizetéskiegészitóst és korpótlékokat a belügyminister a törvényhatóságoknak évenkint egy összegben bocsátja rendelkezésére. E törvény végrehajtásával a belügyminister s a pénzügyminister bízatnak meg.