Képviselőházi irományok, 1910. XXXIX. kötet • 990-1022. sz.

Irományszámok - 1910-992. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a komárom-gutai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

§1 992. szám. Újkomárom csatlakozó vízállomáson egyes felbontandó, illetőleg áthelye­zendő vágányokból visszanyerendő sínek, váltók és keresztezések, amennyiben azok még teljesen használható állapotban fognak találtatni, ugyanott ismét felhasználhatok lesznek, különben ezen állomáson az összes felépítmény új anyagból állítandó elő. Az Újkomárom csatlakozó és vízállomáson előállí­tandó új vágányok, váltók és keresztezések, úgyszintén az Újkomárom állo­máshoz való csatlakozástól számított 300 méter hosszban a helyi érdekű vasút folyó vágánya is elsőrendű felépítményből lesznek létesítendők. A helyi érdekű vasút nyilt vonalán előállítandó elsőrendű felépítmény szintén teljesen új anyagból állítandó elő. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg bükkfából állítandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi mitíis­ter előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt. \ telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- ós keresztmetszeti méretei legalább a következők le­gyenek : A folyóméterenként 23-6 kilogramm nehéz acélsínekből készítendő ren­des nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2­20 méter, vastagság = 0*14 méter, alsó szélesség = 020 méter és végül felső szélesség: mindazon talp-^ fáknál, amelyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalék­talpfáknál = 0*16 méter, az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0-14 méter. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménnyel készítendő vágá­nyokban : hosszúság =2­50 méter, vastagság =0-15 méter, alsó szélesség — 0*25 méter és felső szélesség = 0­17 méter. A kitérőkben, valamint a nyilt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó Összes talpfákhoz, amelyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetót és részleteit a kereskedelem­ügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt elő­terjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A csonkavágányok végén I-rangú ócska sínekből készítendő elzáró bakok létesítendők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics hasz­nálandó s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt legalább 0-25 méter vastag­sággal és a síntalpak magasságában legalább 2-80 méter szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések kavics-beágyazása a sínek talpa alatt 0­30 méter legyen. A csatlakozó állomásokon ós a csatlakozó vonalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és keresztezések beágyazásának mereteire és egyéb rész­leteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok ós szabályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vó^cm^-kilométerenként, de kivéve á csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat 40 (negyven) köbméter beágya­zási kavics-anyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén, alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani.

Next

/
Thumbnails
Contents