Képviselőházi irományok, 1910. XXXIX. kötet • 990-1022. sz.
Irományszámok - 1910-992. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a komárom-gutai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában
26 992. szám. berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára a jótállási idő alatt szilárdsági szempontból, avagy vegyileg az engedélyes költségére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés* illetve esés 5'0°/oo-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, kivéve az Új komarom állomáshoz csatlakozó kanyarulatot, amely a szükséghez képest részben 200, részben 250 méteres sugárral is előállítható. A 600 méternél kisebb sugarú kanyarulatokban, már a vonal kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazandók és két egymásután következő kanyarulat közt nemcsak az átmeneti íveknek, hanem legalább 10 méter hosszú túlemelés nélküli egyenesnek is el kell férnie. A túlemelés kifuthatása 1:300 arányban történjék. A vasút irány- ós lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költsógelése ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében? vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelósnek ós a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 méter magasságig V-jz vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-jz lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elo. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek,, azoknak töltósfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelósi és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a föld" területek lehető kimélósével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül ós úgy
