Képviselőházi irományok, 1910. XXXIX. kötet • 990-1022. sz.

Irományszámok - 1910-992. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a komárom-gutai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

992. szám. 21 alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesít­hetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybevétele kilomóterenkint 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi mi­nister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasútat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább meg' állapított engedély tartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a száma­dási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részle­tesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kívánt statistikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési ós üzletberendezósi költség beszerzése céljából névre, vagy előmutatóra szóló címleteket az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibo­csátásnak módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénz­ügyi magyar királyi ministernél egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg meg­állapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/o-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrész­vények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társa­sági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az ala­kítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján meg­illető jogokat ós kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok a kibocsát

Next

/
Thumbnails
Contents