Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-973. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapitásáról

68 973. szám. II. Városi törvényhatóságok. I. Budapest székesfőváros. • összes polgári népesség 1910. dec. 31-én 863.735. - ' Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint: - '' magyar . . .745.270 = 86-3% ruthén .... 195 = 0-0% német .... 75.815 — 8-8 „ horvát 2.345 = 0-3 „ •['•'•••• tót 20.078= 2-3 „ szerb 2.970 = 0-3,, ' román . . . 2.560 = 0"3„ egyéb ...... 14.502 = t',í, írni-olvasni tud összesen 723.934, a 6 éven felüli népesség 92-5%-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 86.491. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámitva: régi választó 58.444, új választó 70.948, választó összesen 129.392. Választókerületek száma jelenleg 9, jövőben 22. Egy választókerületre esni fog átlagosan 39.261 lélek, 5.882 választó. Budapest székesfőváros eddigi kilenc választókerülete helyett huszonkettőnek alakitását tartom szükségesnek, hogy a fővárosnak hatalmas népessége, vezető kultúrája s izmos gazdasági ereje megfelelőbb képviseltetésre találjon. A huszonkét kerületet találom a legkielégitőbb és legméltányosabb középútnak ama két, egyaránt méltánylandó szempont között, amelyre már az Indokolás általános részében is szerencsém volt közelebbről rámutatni. Az egyik szempont az, hogy a főváros nagy jelentősége minél teljesebben jusson kifejezésre. A másik: a főváros és a vidék egyensúlyának szempontja. Nem szabad túlságosan leszállítani a vidék politikai súlyát s kelleténél jobban növelni a fővárosét csak azért, mert a természetes gravitáció törvénye szerint az egész ország gazdasági ereje Budapest, mint központ felé tódul. Kétségtelen, hogy az az adóösszeg, amely Budapesten fizettetik, nem Budapest népének gazdasági erejét jelzi; az egész ország területén kifejtett gazdasági tevékenység eredményei vannak itt részben felhalmozva s kerülnek adó alá. Ha az adóösszeget — amely Budapestnél nem annyira jellemző, mint más törvényhatóságoknál — elhagynók a választókerületek számának megállapításánál megfontolásra kerülő tényezők közül, a többinek átlaga mindjárt jelentékenyen csökkenne, s a javasolt huszonkét kerület a számtani átlagnak is sokkal inkább megfelelne. Az ezidőszerinti népességi viszonyok még huszonkét kerületet sem tennének jogosulttá, ámbár valószínű, hogy Budapest gyors fejlődése e tekintetben hamar pótolja a hiányt. Annak az elvnek egyébként, amely a főváros képviseletét nem akarja a vidék rovására túlságosan kiterjeszteni, még élesebb kifejezését találjuk meg a szomszédos Ausztriában, ahol a közel két millió lakosságú Bécs 33 választókerületre osztatott. Bécscsel összehasonlítva Budapest képviselete már a népességi arány szempontjából is jóval kedvezőbb lesz, s ugy hiszem, hogy a kilenc választókerületnek huszonkettőre emelése Budapest megnövekedett jelentőségének kellő méltánylását bizonyítja.