Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-973. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapitásáról

ŰÚ 973 szám. írni-olvasni tud összesen 96.686, a 6 éven felüli népesség 7B*á%-é£. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 13.736. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámitva: régi választó 10.933, új választó 5.079, választó összesen 16.012. Választókerületek száma jelenleg 7, jövőre 5. Egy választókerületre esni fog átlagosan 31.565 lélek, 3.202 választó. Abauj-Torna vármegyének eddig bét egyenlőtlen s részben igen kis kerülete volt; erőviszonyai azonban olyanok, hogy ennek a számnak leszállítása elkerülhetetlen, s a vármegye öt választókerületre is csak bizonyos kedvezéssel osztható. Erőviszonyainak számtani átlaga a múltnak, az eddigi hét kerületnek figyelembevételével sem éri el az öt kerülethez kívánt mértéket; a mai helyzetet jellemző arányszámok pedig még a négy kerület mértékét sem ütik meg, sőt ha csak a fizetett állami adó összege alapján ítélnők meg a kérdést, épen csak három kerület alkotása jöhetne szóba. Ugy vélem azonban, hogy a tervezett leszállításnál tovább mennünk nem lehet; viszont öt kerületnél többet sem alkothatunk, mert itt a kerületi beosztásnál szereplő tényezőknek egyike sem olyan, amely a jövőre nézve biztató lenne, vagy a jelenben indokolna meg különleges elbánást. Régen stagnáló népessége különösen az utolsó évtizedben igen gyöngén gyarapodott, ipari fejlődése sem kielégítő, ugy, hogy az öt kerületet, mely a mai erőviszonyokhoz képest még kedvezés is, a jövő valószínű alakulása sem teszi kevéssé. Népessége különben részben a testvértörvényhatóságba, Kassára vonul, amelynek megnövekedett jelentőségét méltányolni kívánom azzal, hogy eddigi egy kerülete helyébe kettőt javasolok. Abauj-Torna vesztesége így tehát felerészben megtérül, s az uj beosztás inkább megfelel annak az eröáttolődásnak, amely a vármegye s a város között az utóbbi javára végbemegy. 2. Alsó-Fehér vármegye. Összes polgári népesség 1910. dec. 31-én 219.177. Az összes polgári népesség megoszlása anyanyelv szerint: magyar . . . 38.359 = 17-5% ruthén 8 = 0-0% német .... 7.050 = 3'2 „ horvát 6 = 0-0 „ tót .... . 181 = 0-1 „ szerb 16 —= 0-0, •'•« román . t .170.076 = 77-6,, egyéb 3.481 = 1-6, írni-olvasni tud összesen 74.782, a 6 éven felüli népesség 404%-a. Az 1913. évre érvényes állandó névjegyzékbe fölvett választók száma: 6.053. Az 1910. évi népszámlálás alapján kiszámitva: régi választó 5.213, uj választó 4.731, választó összesen 9.944. Választókerületek száma jelenleg 7, jövőre 4. j Egy választókerületre esni fog átlagosan 54.794 lélek, 2.486 választó. Alsó-Fehér vármegye is azok közé a vármegyék közé tartozik, amelyekben a kerületek számát leginkább le kell szállítani. Főleg kis városi kerületei révén eddig igen kedvező arányú képviseltetése volt; még népessége arányában is csak 5 képviselő illetné meg az eddigi 7 helyett, minden egyéb számottevő tényező pedig még inkább leszállítja a mérleget, különösen a jövőbeli választók aránya, amelynek alapján jóformán csak két kerületet lehetne alakítani a vármegyében. Az összes tényezőknek s leginkább kerületei eddigi nagy számának mérlegelésével 4 választókerület tervezését találtam helyesnek. Városai nem annyira fejlődök, hogy a kerületek számának kedvezőbb mértékét erre való tekintettel indokoltnak találhatnék; a kerületek