Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-978. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a váltójog egységesítésére vonatkozó 964. és 965. számú két törvényjavaslat tárgyában

978. szám. . 223 105. _§. Ha valaki váltókövetelés biztosítására az elzálogosítás írásbeli elismerésé"vel ingó dolgot vagy jogot zálogul adott és a váltóadós a váltóból eredő kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, a záloghitelezőnek jogában áll magát a zálogból kielégíteni anélkül, hogy az elzálogosító ellen előbb keresetet kellene indítania. Evégre: 1. A záloghitelező a váltónak és az elzálogosításról szóló okiratnak bemutatásával akár a saját, akár az elzálogosítónak lakóhelye, székhelyk vagy telepe szerint illetékes bíróságnál a zálog eladását kórheti. A bíróság az elzálogosító meghallgatása nélkül — de a folyamodó záloghitelező felelősségére — a zálognak nyilvános árverésen való eladását elrendeli és az árverés foganatosítása végett a fennálló szabályok értelmében intézkedik. Ha pedig az elzálogosító írásban beleegyezett abba, hogy a záloghiteleze a zálogból bírói közbenjárás nélkül elégíthesse ki magát, a záloghitelezőneő jogában áll a zálogot bírói határozat kikérése nélkül nyilvános árverésen eladatni. 2. A záloghitelező a tőzsdei árfolyammal bíró értékpapírokat magánúton és a folyó árban nyilvános számadásra kötelezett pénzitézetnek eladhatja vagy a legközelebbi tőzsdén, amely a papírokat jegyzi, eladathatja, — az elzálogosító írásbeli felhívására pedig haladék nélkül eladni vagy eladatni köteles. Az utóbbi felhívás vételéig a záloghitelező a papírokat követelése erejéig törlesztésül meg is tarthatja a legközelebbi tőzsdén azon a napon jegyzett árfolyam középárában, amely napon a fizetés követelhetővó vált. Belföldi tőzsdén jegyzett papírokra nézve a legközelebbi tőzsde alatt belföldi tőzsde értendő. 3. A záloghitelező az elzálogosított papírokból eredő követelések fenntartása és érvényesítése végett szükséges jogcselekményeket az elzálogosító nevében foganatosíthatja és az elzálogosított követeléseket behajthatja vagy követelése erejéig megtarthatja. A záloghitelező, amennyiben ez lehetséges, az árverés kitűzéséről, annak foganatosításáról vagy a 2. vagy 3. pont szerint teljesített kielégítésről az adóst, ha pedig az elzálogosító más személy, ezt is haladók nélkül értesíteni köteles. 106. §. A váltóbirtokos —• mihelyt kereseti vagy visszkereseti joga megnyílt — a váltóból eredő követelése alapján a megtartás jogával élhet adósának azokra az ingóságaira és értékpapírjaira, amelyek jogszerű úton birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek. E jogot azonban nem gyakorolhatja, ha a tárgyak akár az adósnak, akár harmadik személynek az átadás előtt, vagy az átadáskor tett meghatározott rendelkezésével kerülnek a hitelező birtokába A váltóbirtokos le nem járt követelésére nézve is élhet a megtartás jogával, ha az adós csődbe jut vagy pénzbeli tartozás miatt kielégítési végrehajtást foganatosítottak ellene és tartozását a foganatosításkor ki nem fizette, vagy ha kereskedő és fizetéseit megszüntette. Az előbbi bekezdés eseteiben az adós vagy a harmadik személy határozott rendelkezése sem zárja ki a megtartás jogának gyakorlását, ha az említett körülmények később következnek be, vagy róluk a hitelező később