Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-974. A képviselőház igazságügyi és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése, a vasúti szolgálati rendtartásról szóló 943. számú törvényjavaslat tárgyában

120 9?4. szám. szolgálat egy részében jelenlétre vagy készenlétre szorítkozik ós egyhuzamban legalább hat órai pihenőidő éjjelre esik. Ily szolgálat mellett kéthetenként egyszer 24 órai teljes pihenőt kell adni. A pihenőidőbe nem lehet beszámítani a jelen törvény 27. §-a alapján igénybe vett szabadságidőt; továbbá a mozdony- és vonatkísérő személyzetnél a szolgálat átadására és átvételére, valamint a szolgálat helyétől a lakhelyig és visszamenetelre szükséges időt abban az esetben, ha az alkalmazott nem lakhatik szolgálati helye (telepállomása) közelében. Az egyhuzamban megkívánható szolgálati idő leghosszabb ós a pihenőidő legrövidebb tartamát, figyelemmel az egyes vasutak jellegére, a vonalak helyi és forgalmi viszonyaira, valamint a szolgálat követelményeire, a fentebbi elvek alapján a kereskedelemügyi minister rendelettel szabályozza. A jelen §. rendelkezései a 18. §. második bekezdésében foglalt szabályt nem érintik. 27, §. Szabadság. I. Bizonyos szolgálati ido után minden alkalmazottnak — a mennyiben azt rendkívüli viszonyok ki nem zárják — igénye van szabadságra, még pedig naptári évenkint: 1. tisztviselőknek: az első 10 évi szolgálat alatt 14 napra; a 20-ik szolgálati évig 21 napra; a 20-ik évet meghaladó szolgálat után 28 napra; 2. a többi évi fizetéses alkalmazottaknak: az első 10 évi szolgálat alatt 8 napra ; a 20-ik szolgálati évig 10 napra; 20 évet meghaladó szolgálat után 14 napra; 3. havidijasoknak és napidijasoknak, napibéreseknek és munkásoknak 3 évi szolgálat után 8 napra. II. Három napnál nem hosszabb szabadságot indokolt esetben a szolgálati főnök engedélyezhet alárendeltjeinek, ha ezt a szolgálat érdeke megengedi. Ha azonban e szabadság helyettesítési költségeket okoz, ennek engedélyezése a felsőbbség hatáskörébe tartozik. Ha az egy naptári évben igénybe vett rövid szabadságok napjainak száma, összege hat napot meghaladj a hat napot meghaladó részt az évi rendes szabadságidőbe be kell számítani. III. A szabadság igénybevételének idejét az illetékes felsőbbség határozza meg. A szabadságot csak a szolgálati ügyek szabályszerű átadása után szabad megkezdeni. Az illetékes felsőbbség a szabadság megszakítását fontos szolgálati érdekből bármikor elrendelheti. Az alkalmazott megszakított szabadságidejének hátralévő részét, amennyiben lehetséges, utóbb, de csak ugyanabban a naptári évben veheti igénybe. IV. A biztosított szabadságokba a fegyvergyakorlaton ós betegségben töltött idő nem számítódik be, a betegség után az üdülés céljaira igénybe vett távollét idejét azonban a biztosított szabadságba be kell számítani.